Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 5. szám - Kamat a római jogban

hibából bekövetkezett munkaképtelenség kártalanítására, illetve járadék fizetésére. Ezekről részint a büntető bíró dönt hivatalból, részint pedig1 polgári peres eljárás útján érvényesíthetők. Azonban sokkal helyesebb volna, hogy ha a bíróság a műhibák büntetőjogi elbírálása után, minden esetben, kártérítésben is határozna, vagyis a törvényszék a büntetőperen belül, a magánjogi igényt is elbírálná. Ezáltal a polgári bíróság hosszadalmas eljárása helyett mindkét fél nyomban ítélethez jutna. Láttuk tehát, hogy az orvosi felelőnség területének legterjedelmesebb része a műhiba kérdésére esik. Az említett felelősségi területek csalki egy-egy láncszemei annak a hatalmas és beláthatatlan területnek, melynek neve: orvosi felelősség. A gyakorlati élet mindig új és új problémákat ? számtalan variációkat, vet fel, úgy, hogy néha szinte lehetetlen nyomont követni és maciinkban elfogadható képet nyerni róla. Mégis — úgy gondolom — nem volna céltalan e néhány jellegzetes eset ismertetése, mert ha ítéleteinkben — az így nyert képek alapján is — közelebb jutunk az igazság megismeréséhez, 'akkor azt hiszem elértem célomat. Mert minden jogásznak csak egy célja lehet: megismerni és érvényre juttatni az igazságot. Forrásmunkák: Dr. Scháchter Miksa, Az orvosi beavatkozás jogáról és az orvosi felelősségről, Magyar Jogászegyleti értekezések, XXIV. kötet 2. füzet, Budapest, 1902. — Dr. Kádár Zoltán, Az orvosi műhibákról, Magyar Jogászegyleti értekezések, Uj folyam V. kötet, 38. füzet, Budapest, 1922. — Kéthely Sándor, Az öngyilkosság és az euthaniazia, Miskolc, 1924. — Az orvosi gyakorlat szabályai, kiadja a Budapesti Orvosok Szövetsége, Budapest, évszám nélkül. A kötelem tárgya 'az a szolgáltatás, melynek teljesítésére a jogrend az adóst kényszerrel szorítja. — ,,Obligal-io est iuris vinculum, quo necessitate adstringimur alicuius solvendae rei secundum nostrae civitatiis iura".1) A kötelem tárgya több szolgáltatás is lehet, s ha ezek egymással 'alárendeltségi viszonyban vannak, úgy a kötelem fő_ és melléktárgyáról beszélhetünk. A kötelem főtárgya a kötelem jellegét határozza meg, a kötelem meUéktárgyai viszont a kötelem jellegére befolyással alig vannak, de kapcsolatosak vele^ sőt annaik szükségképeni folyományai. A „iuris vinculum" tehát kiterjed nemcsak a kötelem alapjául szolgáló főtárgyra, főszolgáltatásra, hajnem más, a főtárggyal szoros kapcsolatban, álló tárgyakra, az ú. n. melléktárgyakra, mellékszolgáltatásokra, melyek általában a főtárgy rendszerinti hozadékai: gyümölcsei, hasznai stb. Ha a kötelem tőkeszolgáltatásra irányul, ez lesz a kötelem főtárgya; e mellett a kötelmet létlesítő felek megállapodhatnak abban is, hogy az adós a kötelemszerüen átadott tőke visszaszolgáltatásakor a tőkeszolgáltatás melletit egy, a tőkével azonosnemü és annak hányadába^ kifejezett további szolgáltatást (mellékszolgáltatás) teljesítsen. Ez a mellékszolgáltatás, amely mintegy7 a tőke használatáért fizetett ellenérték, a kötelem egyik melléktárgya: a kamat. Fodor István. Kamat a Bevezetés *) Inst. III. 13. pr. 72