Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 10. szám - A magyarhoni evangélikus egyetemes egyház alapítványügyi jogszabályai

A törvény által beiktatott új szerv, az alapítványi bizottság hat»c zatával szemben egy fokú fellebbezést ad a szabályrendelet, majd a terhes alapítványok, nemzetiségi vagy államellenes alapítványok s az ezzel kapcsolatos teendők tekintetében átveszi a régi szabályrendelet intézkedéseit azzal az eltéréssel, hogy a minden fokon beállított alapítványi bizottságot s legfelső fokon az egyetemes alapítványi bizottság felett álló egyeteme* prezsbiteriumot jelöli meg eljáró illetékes szervnek. Negyedik címében (12—14. §§.) az alapítványi hatóságra vonatkozóan szintén átveszi a régi szabályrendelet intézkedéseit az új szabályrendelet. Intézményes rendezést nyer a törvény által felállított alapítványi bizottság szervezete az ötödik cím alatt. (15. §.) Az elsőfokú alapítványi bizottság az egyházmegyénél működik az egyházmegyei elnökség elnöklete alatt s áll az egyházmegyei ügyészből, számvevőből, továbbá az egyházmegyei közgyűlés által hat évre választott négy tagból. Nyilvántartja és ellenőrzi, kezelés szempontjából is azokat az alapítványokat, amelyek az az egyházközségi prezsbiterium, mint alapítványi hatóság alá tartozik. Ugyanilyen szervezettel, de természetesen az egyházmegyei prezsbiterium, mint alapítványi hatóság alá tartozó alapítványok feletti ellenőrzési és felügyeleti joggal létesül a másodfokú alapítványi bizottság az egyházkerületnél. Végül, mint harmadfokú alapítványi bizottság az egyetemes alapítványi bizottság az egyházkerületi és az egyetemes prezsbiterium, mint alapítványi hatóság alá tartozó alapítványok tekintetében, továbbá mint legfőbb alapítványi bizottság a magyarországi evangélikus egyház önkormányzati testületeinél, intézeteinél stb. tett s ezek által kezelt összes alapítványok felett. Az egyetemes alapítványi bizottság szervezetében azonban némi konfúziót kell megállapítanunk. Ez a bizottság ugyanis nyilvántartó és ellenőrző szerepet tölt be az egyetemes prezsbiterium, mint alapítványi hatóság által kezelt alapítványok tekintetében s mint már korábban megállapítottuk, ez a jogkör egyben az egyetemes egyháznál tett egyházi alapítvány létéhez szükséges jóváhagyást is magában foglalja. Elvileg elképzelhető tehát az az eset, hogy az egyetemes alapítványi bizottság az egyetemes prezsbiterium, mint alapítványi hatóság által elfogadott alapítványt nem hagyja jóvá, amely esetben a szabályrendelet szerint az egyetemes prezsbiterium, most már mint felebbviteli fórum fogja saját ellenőrző hatóságát felülbírálni. Ebben az esetben, bár kétségtelenül a zsinatprezsbiteri elv áttörését jelentené, mégis az egyetemes közgyűlést kellett volna jogtechnikailag helyesen beállítani. Gyakorlatilag természetesen nem igen következhetik be ez az eset, hiszen az egyetemes prezsbiteriumnak és az egyetemes alapítványi bizottságnak azonos az elnöksége, tehát másirányú határozatot nem igen fog hozni, sőt ilyen fellebbviteli lehetőség be sem következhetik, de a fellebbvitelnek ilyen módon való szabályozását jogilag mégsem tarthatjuk helyesnek. Az egyetemes alapítványi bizottság az egyetemes elnökségből, az egyetemes ügyészből, továbbá az egyetemes közgyűlés által 6 évre választott 4 tagból áll Ha áttekintjük az alapítványi bizottság szerves kiépítését, megállapíthatjuk, hogy ezzel kikapcsolta a szabályrendelet az alapítványi ügyet az általános egyházi adminisztrációból, saját jelentőségének és közegyházi fontosságának megfelelően külön szervezetben külön intézményként 156