Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 4. szám - Több veszélyes üzem által okozott kár

Több veszélyes üzem által okozott kár.1) Mai magánjogunknak alaptétele, hogy a károkozó a kárért csak vétkessége esetén felelős. A vétkesség a kárnak szándékos okozását, avagy súlyos gondatlanságból való okozását jelenti. Magánjogunk több kivételes esetben, így főleg a veszélyes üzemeknél, azaz (Mtj. 1741. §.) „különös veszéllyel járó önálló ipar, foglalkozás és üzemmód" üzeme körében előforduló kárért az üzemfenntartót vétkesség nélkül is felelőssé teszi. A veszélyes üzem fenntartója csakis akkor mentesül a kártérítés alól, ha a kárt erőhatalom, harmadik személy elháríthatatlan cselekménye, vagy kizárólag maga a sérült okozta. A Mtj. és a bírói gyakorlat is csak mellékesen szól arról az esetről, amikor a kárt több veszélyes üzem okozza (pl. két autó összeütközik). Fejtegetéseink célja épen e kérdés elemzéí-e lesz. A Kúria 2940/1913. sz. ítélete szerint „két autó összeütközése esetén nem lehet alkalmazni a veszélyes üzemből eredő véletlen felelősség szabályait". Az 551. evi határozat ízerint pedig „ha a kárt két veszélyes üzemnek működése az üzemnek körében idézte elő, a veszélyes üzemekre vonatkozó rendelkezéseknek az egyik, vagy másik fél javára alkalmazása helyett az általános magánjogi (tehát a vétkességre alapított) felelősség irányadó". Ugyanily értelemben szól Szladits (A magyar magánjog vázlata II. 305), ellenben helyteleníti ezen okoskodást dr. Marton Géza (Kártérítés 379. oldal Nagy Magyar Magánjog III.) mondván: „furcsa érvelés az, mely a különszabály alkalmazását éppen akkor mellőzi, mikor annak feltétele nemcsak az egyik, de mindkét fél részén fennforog". A kérdés eldöntése előtt tisztázni kell, hogy miért felel a veszélyes üzem fenntartója vétkességére való tekintet nélkül. Minden kártérítési kötelemre, tehát a veszélyes üzemekre is érvényes az a tétel, hogy kártérítésre csak az tartozhatik, aki a kár okozói közt szerepel. A veszélyes üzemeknél az oksági kapcsolatnak az üzem veszélyességével kell meglennie. (84. J. D.) Ennek az oksági kapcsolatnak legalább vélelemszerűen fenn kell iorognia. Ha ugyanis a kár az üzem körében áll elő, akkor vélelmezni kell, hogy a kár a veszélyes üzem működésével áll oksági kapcsolatban. Jól mondja dr. Marton Géza, hogy „Ilyen káresetek jelentékeny százalékánál a kár eredete mégis 1) „Tanulmányok a Magánjogi Törvénykönyv Javaslatához" című készülő műből. i 49