Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 5. szám - Az új német alkotmány egyes alapelveiről

Mert az új német alkotmány nem a kötöttségektől mentes egyént védi. — Amint arra már utaltunk is, az egyénben a közösség tagját látja és jogaival nelm akar az egyes számára „állaimmentes szférát" teremteni. Az egyesnek a nemzetiszocialista államban bele kell olvadnia a közösségbe. Az egyesre vonatkozó szabályok tehát nem a közösség és az egyes elkülönülését célozzák, hanem az egyén és a közösség pozitív egybefonódását szolgálják. Ezért nem ismeri az új német alkotmány a weimári alkotmány alapjogainak a rendszerét. S az új német államból el kellett tűnnie a közösséggel szemben felállított szabadságjogok rendszerének. Az új német államban tehát nincsenek az egyesnek olyan személyes, állam előtti, vagy államon kívüli olyan szabadságjogai, amelyeket az államnak tiszteletben kellene tartania27). Az egyén azonban nem jogtalan a nemzetiszocialista államban sem és az egyénnel kapcsolatos pozitív természetű jogok természetesen az állami önkénnyel szemben is védelmet nyújtanak. E jogszabályokkal szemben azonban ki kell emelnünk, hogy azok sohasem mint az egyén alanyi közjogai jelentkeznek, hanem csupán mint tárgyi közjogi szabályok érvényesülnek. Másrészt pedig e szabályok tartalmi köre is az új német állam alapelveinek szellemében határoztatik meg. S annak jellegzetességei úgy a család, mint a munkajogviszonyok körében, de pl. a magántulajdonra vonatkozó szabályok keretében is kifejezésre jutnak. A családjogban is ugyanis a közösségi szempontok érvényesülnek. A nemzetiszocializmus család és házasság fogalma is tehát szorosan idomul a közösség szükségleteihez s e két intézményben is a népszaporodás és a gyermeknevelés céljait domborítja ki. Vérvédelmi törvénye28), az öröklődő betegségek elleni küzdelem céljait szolgáló törvénye29) is egyaránt a közösségi elemek túlsúlyát képezik ki a családjog intézményeiben. S a népszaporodás gondolatának jegyébe állítja az új német jog a házassági jog ama fejezeteit is, amelyek a házasság megszűnésének körülményeit szabályozzák. így bontási keresetre ad jogot annak a házasfélnek, akinek házastársa gyermekek nemzésétől vonakodik, vagy azt szándékosan megakadályozza, valamint akine ka házasfele időt előtt terméketlenné vált90). Mind ez a jog azonban csak szerkezetileg jelentkezik az alanyi jog köntösében, belső lényegét tekintve, nem az egyén jogát, vagy keresetét képezi akkor sem, ha az egyénnek adott hatalmi jogosultság formájában jelentkezik is, hanem a közösség szempontjainak uralmát jelenti és közjogi érdeket szolgál. Ugyanez a szempont érvényesül a tulajdonjog keretében is. A tulajdonjognak is nem az egyéni hatalmasságot jelentő része domborodik ki az új német jogban, hanem annak közösséghez kötött jellege. A tulajdonos a birodalommal és a néppel szemben kötelezve van arra, hogy tulajdonával felelősségtelijiesen sáfárkodjék31). A tulajdon kötöttsége tehát a német jogban nem a tulajdon korlátja, hanem a tulajdon egyik lényeges tartozéka. A munkajogviszonyok tekintetében is a munkaadó és a munkavállaló jo27) Huber: Verfassungsreeht. S. 360 ff. 28) V. ö. Gesetz zum Schutze des deutsehen Blutes und der deutsehen Éhre, Vom 15 September 1935. 29) Gesetz zur Verhiitung erbkranken Naehwuchses, Vom 14 Juli 193 >. so) V. ö. Gesetz vom 6 Juli 1938 48. und 53§§. 31) Huber: Verfassungsreeht. S. 373. 78