Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 5. szám - Az új német alkotmány egyes alapelveiről

meghatároznia és ez a tény bizonyos meghatározási, fogalom és szókép keresésben is kifejezésre" jut. így az új német állam vezéri államnak"', máskor „népállamnak" \Volksstaat) majd „totális államnak", vagy „rendi államnak" és „közösségi államnak" nevezi önmagát. Mindez a meghatározás találó végeredményében s az új német államiság egy-egy jellemző tulajdonságára legalább is rámutat. A vezéri állam kifejezés utal az új német állam szervezési elvére, a nép-állam rámutat arra, hogy az új államban a nép alanyi helyzetet foglal ed, a totális állam kifejezés viszont az államhatalom teljes voltát emeli ki. A rendi állam pedig az új államiság belső tagozódására vet fényt. Szerintünk azonban az újji német állam lényegét a legtalálóbban a közösségi állam (Gemeinschaftstaat) fogalmi képe domborítja ki. Mert szerintünk a német állam elsősorban is közösségi állam. Kiindulópontja is ugyanis a nép, vagyis az a közösség, amelynek az állam csak külső jogi szervezete. Kifejezi azonban ez a szókép azt is, hogy az új német államot a közösséginépi érdekek irányítják is, de érzékelteti az államhatalom teljes voltát is. Jelképezi emellett ez a fogalom aizt a tényt is, hogy az új állam „totális" volta mellett sem, az egyént elnyelő „Leviathan", hanem közösség, amely közösség fogalmilag részekből, tagokból tevődik össze s amely állam nem jogi személy, hamem az összességiet magában foglaló új jogi fogalom'). Az új német állam kiindulópontja tehát a nép. S felfogása szerint az állam csupán a népnek, a nemzetközösségnefc a jogi szervezete. A német alkotmánynak is tehát a nép a kiindulópontja és lényege. Elsősorban tehát a nemzetiszocializmus nép fogalmára kell, hogy egy pillantást vessünk. A nemzetiszocializmus nép fogalma ugyanis alapjaiban különbözik az üllamtan nép fogalmától. Nép alatt a nemzetiszocializmus nem az állampolgárok összességét érti. A nemzetiszocializmus népfogalma faji és terük-ti alapból indul ki. E felfogás szerint tehát a faji azonosság feltétlen velejárója annak, hogy az egyén valamely nép tagja lehessen. A nép és a föld kapcsolata is döntő tényező a nemzetiszocializmus felfogása szerint, mert a táj jellem és felfogásnevelő hatása érvényesül a nép jellemének kialakulásában is. Mindehhez még a ikultúrális, történeti elemek szerepe járul, amely erők hatása a szubjektív egyéni vallomásban jelentkezik. A nemzetiszocializmus nép fogalma tehát korántsem merev. Sői a kulturális (nyelvi stb.) történeti szempontok kihangsúlyozásával határozottan hajlékony jellegűvé teszi, bár korlátjai határozottak is egyben. A hajlékonyság alapvonása érvényesül azonban az új német alkotmány jellegének (kérdésében is. Amíg ugyanis a weimári Németország alkotmánya formális jellegű, merev alkotmány volt, addig az új német alkotmány, nyilván a nemzetiszocializmus organikus felfogásával is alátámasztva, kifejezetten hajlékony jellegű.. Mind határozottabban kezdi ugyanis a német jogászat felismefrni, hogy a weimári alkotmány formalizmusa individuális jelenség, amely csak az erős) Höhn Richárd: Dev individualistisehe Staatsbegrif f und die jinistische Staatsperson, Berlin 1935. 71