Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 5. szám - Az új német alkotmány egyes alapelveiről

sen történeti érzékű Angliában és Magyarországon nem tudott érvényesülni, épen az erősen kifejlett organikus, történeti szemlélet következtében6). A nemzetiszocializmus tebát a weimári alkotmányformalizmussal szemben is új utakra lép. S, hogy a nnerev alkotmányelmélet ellen milyen alapos módon vonultatják fel szempontjaikat, arra igen jellemző, hogy az irányváltozás szellemi és tudományos aláépítése érdekében, ennek az átalakulásnak a jegyébe állítják a német jogi oktatás reformjának egyik fejezetét is. Mert nem véletlen, hogy az új jogtudományi tanterv az „újkor alkotmánytörténetét" is beleillesztette tantárgyai közé. Ilyen stúdium ugyanis eddig, mint önálló kollégium ismeretlen volt a német alkotmányjogi oktatás rendjében. S az is jellemző, hogy C. Schmitt miképen méltatja ezt az intézik ed ést. Szerinte az uj .kollégiumot tudományos egységnek s nem az általános államtanból, vagy a történelemből kitermelt fejezetnek kell tekinteni. És C Schmitt szerint ebben a tényben a tiszta jogtani és történeti szemlélet visszaszorítása ismerhető fel. Az újkor alkotmánytörténetének nem is szabad szerinte a tipikus norma kodifikációk történetére szorítkoznia s a nemzetiszocializmus új alkotmányfogalmának már ebben a kollégiumban is érvényesülnie kell. A fejlődés eddigi vonalán ugyanis úgy a positivista jogászok, mint a történészek egyetértettek az alkotmányfogalom konstitucionális fogalmazában és nem is tudtak volna ,más „modern'' alkotmányt elképzelni. Ezért látja C. Schmitt a német jogtudomány egyik legsúlyosabb feladatát is abban, hogy a német fejlődés merev, konstitucionális alkotmányfogalmát, új hajlékony alkotmányfogalommal helyettesítse7). Az új német alkotmányjogi irodalomnak általánosan is ismert kérdése az alkotmányfogalom új fogalmazása. Így mutat rá Koellreutter, hogy a német vezéri államban az alkotmányfogalom minden positivista fogalmazása értelmét vesztettéi. Az új államból organikusan nő ki annak alkotmánya s azt jogilag a német nép, politikailag pedig a vezér akarata hívja életre. Azonban az alkotmány politikai értelme és lényege egészen más a nemzetiszocialista, mint a liberális államban. Ez az utóbbi megállapítása ugyan nem egészen találó és félreértésre is vezethet. Az ugyan nem vitás, hogy úgy az alkotmány tartalma^ mint az alkotmány jellege teikintetében lényeges különbség van a német nemzetisza^ cialista állam és a weimári liberális állam között. Azonban szerintünk általános érvénnyel nem lehet azt állítani, hogy az alkotmány jelleg valamely po^ litikai tartalmú alkotmány kísérője lenne. A hajlékony alkotmányjelleg ugyanis épen azt biztosítja, hogy különböző klórokban, különböző tartalmat és világnézeti elveket is foglalhat magában az államépület megrázkódtatása nélkül. Ezért teljesen tévesnek is tartjuk Koellneutternek azt a felfogását, hogy • liberális államnak az egyén védelmére irányuló törekvéseiből következnék S2 a tény, hogy a liberális állam alkotmánya rendszerint „irott" alkotmány. Az •eigyén szabadságjogait és az egyenlőségi elvet ugyanis épen úgy biztosítani e) Huber: Id. mü. S. 55. 7) Schmitt Carl: Über die neuen Aufgaben der Verfassungsgeschichte Vgl. Jahrbueh der Akademie für deutsch.es Becht Jg. 1936 S. 10—13. 72