Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A magyarhoni ev. egyetemes egyház 1934-1937*ben tartott novelláris zsinata és joganyaga

napján, dec. 17-én, került azután a II—III. rész általános tárgyalás alá, s több elvi határozatot is hoztak44), de részletes tárgyalás alá nem vették, ezt a következő nagybizottsági ülés feladatkörébe utalták. Ezen az ülésen a II—III. rész albizottságába pótlólag Rákóczy Istvánt és dr. Polner Ödönt küldték ki. Az V. és VI. rész albizottságait megalakították45). 44) 1. A tanácsrendszert a bizottság elfogadja és kimondja, hogy a lelkészválasztás kérdésének rendezése egyetemes szabályrendelettel történjék, de egy külön lelkészi pragmatika is készíttessék. 2. A tanítókra és tanárokra vonatkozó alapelvek a IV. részből a II. részbe áthozandók. A választásokra vonatkozó rész egy külön egyetemes, szabályrendeletbe foglalandó; a szabályrendeletek a zsinati törvény szentesítése után tartott legközelebbi közgyűlésen, de legfeljebb egy éven belül életbe léptettessenek. 3. A törvényben a lelkészek és világiak paritása az egész vonalon biztosítandó, mert egyrészt a történeti fejlődés az ikerelnökséget indokolja, másrészt ez a lelkészi elem tekintélyének emeléséhez szükséges. 4. A választások életfogytiglanra szóljanak. 5. A tanügyi bizottságok csak véleményező szervek, melyek azonban átruházott hatáskörben intézkedési joggal is bírhatnak. 6. „A püspöki állandó székhelyeket a bizottság általában szükségesnek tartja és ennek folytán kimondja, tekintettel arra, hogy a püspökök részére a parochiális jogokat fenn akarja tartani, de őket a parochiális teendők alól mentesíteni kívánja, hogy minden kerület létesítsen és tartson fenn egy kerületi parochiát, amely a püspöké legyen, a püspökök legyenek feloldva a helyi parochiális kötelezettségek alól, de parochiális. jogaikat az egész kerületben gyakorolhassák. Az állandó székhelyet illetőleg kimondja, hogy minden kerület gondoskodjék állandó székhelyről, melyet végeredményben azonban az egyetemes egyház állapít meg." 7. „A lelkészek nemzet-, illetőleg országgyűlési képviselősége tekintetében kimondja, hogy nem tartja kívánatosnak, hogy lelkész képviselő legyen, de ha az egyházi vagy országos érdekből kívánatos lenne, úgy az csakis az egyházközség és a felsőbb hatóságok engedélyével és a kerületi elnökség hozzájárulásával történhetik és ezen egész kérdés rendezése a lelkészi pragmatikába felveendő." 8. „A katonai lelkészek kérdésénél ezt az ügyet a bizottság a zsinathoz utasítja, egyúttal felkéri a négy püspököt, hogy lépjen érintkezésbe a tábori püspökökkel és figyelembevéve az 1916. évi Jánossy-féle tervezetet, tegyen ezirányban javaslatot." 9. „Az egyházközségek képviselete tekintetében a bizottság azon álláspontot fogadja el, hogy a dolog maradjon a régiben, vagyis a lelkészi állások száma szerint legyen az egyházak képviselete megállapítva, de esetleg bizonyos tekintetben a lélekszámmal kapcsolatba hozható." 10. „A választások megtámadhatóságának kérdését a bizottság a VI. részbe utalja." 45) L. Az előkészítő bizottság jegyzőkönyveit. Az V. rész (háztartási) 'albizottságnak tagjai lettek: Pap Elek (elnök), i 27