Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A magyarhoni ev. egyetemes egyház 1934-1937*ben tartott novelláris zsinata és joganyaga

1926 máj. 31-től jún. 4-ig tartott üléseiben, a II—III. rész albizottsága, az előző nagybizottsági ülés által kifejezésre juttatott szempontok szerint, az eredeti javaslatot átdolgozta46). A VI. rész (törvénykezés) albizottsága letárgyalta és véglegesen elfogadta, 1927 jan. 13-án, a törvénykezési rész tervezetének szövegét47). A nagybizottság 1927 okt. 21-iki ülésében hozzáfogott az albizottságok által készített javaslatok tárgyalásához. Ekkor osztották szét az V. rész javaslatait. Ezen az ülésen letárgyalták a második rész első öt fejezetét és megállapították a szöveget is, azonban egyes utasításokat fűztek hozzá. Megbízták dr. Polner Ödönt, hogy készítsen egy új lelkészválasztási szabályrendelet tervezetet48). 1928 jún. 5-ikén tartotta a nagybizottság a következő ülését. Ekkorára már nyomtatásban is megjelent a dr. Polner Ödön által készített lelkészválasztási szabályrendelet. A bizottság azonban nem foglalkozott az albizottságok javaslataival49), nem folytatta a tárgyalást, hanem egy határozatot hozott, melyben a zsinattartást szükségesnek jelenti ki, de nem szabad vele sietni és kisbizottságot küld ki az egyes albizottságok előadóiból, elnökeiből és pótelőadóiból, mely így 12 Landgráf János, Mihalovics Samu, Pálmai Lajjos, Rákóczy István ó& Rásó Lajos előadó. A VI. rész (törvénykezési) albizottságnak tagjai lettek: dr. Zsigmondy Jenő (elnök), Geduly Henrik, dr. Zelenka Lajos, dr. Polner Ödön, br. Kaas Albert, Paulik János, dr. Mikler Károly és Szelényi Aladár előadó. 46) L. A II—III. rész albizottsági ülésének jegyzőkönyvét. 47) L. A VI. rész átdolgozására kiküldött albizottság jegyzőkönyvét. 4S) L. A zsinatot előkészítő bizottságnak jegyzőkönyvét. *9) A bizottságok javaslataiban kifejezésre jutó alapelveket a már ismertetetteken kívül a következőkben foglalhatjuk össze, úgy, amint azok az általános rész szövegéből és indokaiból kitűnnek: 1. „A zsinat az egész egyházi alkotmány korszerű reformjára, nem pedig novelláris törvényhozási műveletre van hivatva. Ez ellen elfogadható ellenvetés nem emelhető; a bizottságok is ilyen értelemben dolgoztak." 2. „Az egyház jogi fogalmát a közjogi helyzetnek megfelelően kell meghatározni s a rövidített „evangélikus" megjelölést törvénybe iktatni." 3. „Az alapítványok, alapítványi intézetek és intézmények jogi személyiségét törvényileg is kifejezésre kell juttatni." 4. „Az állami jogsegély igénybevétele kiterjesztendő (pénzbüntetés, pénzbírság) minden egyházi határozat és ítélet foganatosítása, illetve végrehajtásra céljából." 5. „Kiemelendő, hogy az állam jogi és anyagi segélye autonómiánkat nem korlátozhatja." 6. „Az általános részben az egyháztagnak az egyetemes egyházhoz való etikai kritériumai hangsúlyozandók azért, hogy azután a különös részben ezen elvi álláspont érvényesíttessék mindenütt, ahol az egyháztagnak az egyházközséghez való viszonya a kényszerítő jog szempontjából nyer szabályozást." 7. „Az összes egyházi tisztviselőknek, tehát a presbitereknek is, törvényes felelősségre vonhatása érvényesüljön a felelősségnek és hithűségnek megnyugtató biztosítása céljából." 28