Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 9. szám - Az alkalmatlan kísérlet. (Folytatás)

A generális prevenció az emberek visszatartását jelenti a befejezett bűncselekmények tényálladékszerü eredményének előidézésétől. Az általános visszatartás érdeke azért vezetett a kísérlet poenalizálásához, mert ha pusztán a befejezett bűncselekmény vonna magial után büntetést, mindig lennének emberek, akiket az a tudat vinne könnyebben a bűnözés kockázatost útjára, hogy ha céljukat netán nem sikerült elérniük, büntetés amúgysem érheti őket. Szépen mondja idevonatikiozólag LammaSch: „Was könnte stárker abhaltend wirken, als die Besorgnis, den angestrebten Erfolg möglicherweise zu verfehlen dem gefürchteten aber trotzdem zu verfallen; was vermöchte die Kraft der Strafdrohung empfindlicher abzuschwáchen, als das sichernde Bewusslseiin, nur im Falle tatsáchlicher Verwirklichung des gewollten Zweckes der Strafe zu unterliegen, ,so dass sie sich vollstándig als Preis des Deliktes darstelle?"58) A kísérlet büntetőjogi megtorlásának generálpreventiv szempontból való szükségessége ezek szerint a bűnözés gondolatával foglalkozó emberek sajátos tudat- és érzésvilágával van összefüggésben. Aki azonban ezt a tudat- és érzésvilágot ismeri, az élőit az sem újság, hogy a bűncselekmény befejezését meghiúsító 'körülmények között vannak olyanok, amelyeknek Lehetőségével az említett embereik mindig számolnak és olyanok, amelyeket a tervbe vett cselekményük elképzelt végrehajtására sohasem vonatkoztatnak. Bűnözésire ösztökélő hatás természetesen csak az előbbi okokból sikertelenül maradt eselekmények büntetlenül hagyásából fakadhat. Ennélfogva az általános visszatartás érdekével csak az ilyen kísérletek büntetendősége támasztható alá. Azzal minden ember tisztában van, hogy ha egyszer bűnös szándékának végrehajtásába fog, az olkfolyamat alakulását rajta kívül álló körülmények is befolyásolják és ezért a fontolgatás stádiumában mindig gondol a célba vett eredmény „véletlen" elmaradásának lehetőségére. Ha pedig ez így van, akkor világos, hogy a generális prevenció szempontja a közfelfogás szerint büntetéstérdemlő kísérletek büntetését indokolttá teszi. A szóbanforgó cselekmények megtorlását azonban a társadallom megnyugtatásának célja is megköveteli. Jól tudjuk, hogy az a magatartás, amely csupán a véletlen folytán nem hozta létre a tényálladékszerü eredményt, nemcsak annak nyugalmát zavarja meg, akinek érdekei ellen irányult, hanem azolkét is, akik az ily cselekménynek tanúi voltak, vagy arról értesültek.59) Ilyenkor mindenki arra gondol, hogy milyen könnyen sérelmet szenvedhettek volna a társadalomnak a jog által védett érdékei, mily könnyen csorbulhatott volna az összesség integritása.60) A béke és a nyugalom csak akkor áll helyre és csak akikor támad az emberekben újból a védettség éorzése, ha a tettes- elvelte méltó büntetését. Most nézzük az érem másik oldalát is, vagyis- azt, hogy a közfelfogás szerint büntetést nem érdemlő kísérletek büntetés alá helyezése mellett is felhozhatók-e az előadott indokok. 5S) Lammasch: Das Móment objekiiver Gefáhrlichkeit im Begriff des Verbrechensversuchs (1879) 53. 1. 59) Finger: Gerichtsaal 104. köt. 387. 1. (idézve Thierfelder: Normatív und Wert in der Strafrechtswissenschait unserer Tage — 1934 — 85. 1.) és Baumgarten: i. m. 420. 1. 60) Klee: i. m. 13. 1. 142