Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 9. szám - Az alkalmatlan kísérlet. (Folytatás)

)( Az alkalmatlan kísérlet V (Folytatás.) Mindezek után már nem is kellene tovább foglalkoznunk a szóbanforgó teóriával, ha nem lennének ennek olyan fogyatékosságai is, amelyek az ob­jektív elméletnél nem észlelhetők és amelyek egyszerűen érthetetlenné te­szik előttünk azt, hogy Buri tanítása annyira elterjedhetett. Az egyik ilyen fogyatékosság abban áll, hogy az alanyi elmélet nyilt el­lentétben van a német birodalom és a legtöbb más állam tételesjogi rendel­kezéseivel. Ez már Buri fejtegetéseinek kiindulópontjára, a veszély fogalmát tagadó és a csak kevés író által helyeselt nézetére is vonatkozik, mert hiszen az objektív veszély a végszükségnek és számos bűncselekménynek tényálla­déki eleme. De fennáll ez az ellentét Buri okfejtésének népszerűvé vált kon­klúziója tekintetében is. Ha ugyanis az imént említett tételes jogszabályok is annak a felfogásnak alapjára helyezkedtek volna, hogy a külvilágban meg­nyilvánult akarat a cselekmények poenalizálásának kizárólagos indoka, nem tettek volna a büntetési tétel szempontjából különbséget a megkísérelt és a befejezett bűncselekmény közt, büntetés alá helyezték volna valamennyi bűncselekmény kísérletét és végül nem fűztek volna minősítő joghatályt egyes praeter intentionem beállott eredményekhez. A tan másik fogyatékossága a jog rendeltetésének félreismeréséből ered. ,:Das Recht gehört dem Reich der Kultur an . . . Im Streben nach dem Wert und im Kampf gegen den Unwert liegt seine Aufgabe." — mondja helyesen Aí ittasén nem régen megjelent kitűnő tanulmányában31). Ebből a feladatából ki­folyólag a jog kizárólag olyan tárgyakkal foglalkozik, amelvek értékekkel álla­nak vonatkozásban, aminek azután az a magától értetődő további következ­ménye, hogy a jogi fogalmaknak is ez a vonatkozás a legjellegzetesebb tulaj­donsága. Azok az értékek, amelyekhez a büntetőjogi fogalmak igazodnak, a jogtárgyak. Akik. mint Buri és követői a tiltott eredmény létrehozására irányuló akaratban és így egy olyan lelki mozzanatban látják a büntetendő kísérlet lényegét, amely még a babonás kísérleteknél is fennforog, a kísérlet büntető­jogi fogalmának minden értékvonatkozástól mentes, merőben helytelen konstrukciójához jutnak. Hold v. Ferneek találó megállapítása szerint a szubjektivisták: gondolat­31) Mittasch: Die Auswirkungen des wertbeziehenden Denkens in der Strafrechtswissenschaft (1939) 18 1. 129

Next

/
Thumbnails
Contents