Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)
1941 / 9. szám - Az alkalmatlan kísérlet. (Folytatás)
)( Az alkalmatlan kísérlet V (Folytatás.) Mindezek után már nem is kellene tovább foglalkoznunk a szóbanforgó teóriával, ha nem lennének ennek olyan fogyatékosságai is, amelyek az objektív elméletnél nem észlelhetők és amelyek egyszerűen érthetetlenné teszik előttünk azt, hogy Buri tanítása annyira elterjedhetett. Az egyik ilyen fogyatékosság abban áll, hogy az alanyi elmélet nyilt ellentétben van a német birodalom és a legtöbb más állam tételesjogi rendelkezéseivel. Ez már Buri fejtegetéseinek kiindulópontjára, a veszély fogalmát tagadó és a csak kevés író által helyeselt nézetére is vonatkozik, mert hiszen az objektív veszély a végszükségnek és számos bűncselekménynek tényálladéki eleme. De fennáll ez az ellentét Buri okfejtésének népszerűvé vált konklúziója tekintetében is. Ha ugyanis az imént említett tételes jogszabályok is annak a felfogásnak alapjára helyezkedtek volna, hogy a külvilágban megnyilvánult akarat a cselekmények poenalizálásának kizárólagos indoka, nem tettek volna a büntetési tétel szempontjából különbséget a megkísérelt és a befejezett bűncselekmény közt, büntetés alá helyezték volna valamennyi bűncselekmény kísérletét és végül nem fűztek volna minősítő joghatályt egyes praeter intentionem beállott eredményekhez. A tan másik fogyatékossága a jog rendeltetésének félreismeréséből ered. ,:Das Recht gehört dem Reich der Kultur an . . . Im Streben nach dem Wert und im Kampf gegen den Unwert liegt seine Aufgabe." — mondja helyesen Aí ittasén nem régen megjelent kitűnő tanulmányában31). Ebből a feladatából kifolyólag a jog kizárólag olyan tárgyakkal foglalkozik, amelvek értékekkel állanak vonatkozásban, aminek azután az a magától értetődő további következménye, hogy a jogi fogalmaknak is ez a vonatkozás a legjellegzetesebb tulajdonsága. Azok az értékek, amelyekhez a büntetőjogi fogalmak igazodnak, a jogtárgyak. Akik. mint Buri és követői a tiltott eredmény létrehozására irányuló akaratban és így egy olyan lelki mozzanatban látják a büntetendő kísérlet lényegét, amely még a babonás kísérleteknél is fennforog, a kísérlet büntetőjogi fogalmának minden értékvonatkozástól mentes, merőben helytelen konstrukciójához jutnak. Hold v. Ferneek találó megállapítása szerint a szubjektivisták: gondolat31) Mittasch: Die Auswirkungen des wertbeziehenden Denkens in der Strafrechtswissenschaft (1939) 18 1. 129