Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 8. szám - Az alkalmatlan kisérlet

A miskolci jogakadémia tanári kara 1941 szeptember 9-én tartott kari ülésén dr. Bruckner Győző dókán méltatta Dr. Flórián Károlynak a jogakadémia körül szerzett érdemeit. A kar jegyzőkönyvében örökítette meg Flórián Károly emlékét és porig sújtott özvegyének, szül. fancsali Jób Évának részvétét fejezte ki. A jogakadémia igazgató-választmányának szeptember hó 12-én tartott ülésén vitéz dr. Görgey László, az igazgató-választmány világi elnöke emlékezett meg az eperjes-miskoici jogakadémia nagy halottjáról. A jogakadémia ősi pártfogósága 1941 szeptember hó 2-án és a tis'zai ev. egyházkerület szeptember hó 3-án Rozsnyón tartott közgyűlésein iktatták jegyzőkönyvbe dr. Flórián Károlynak emlékét. Bruckner Győző dr. Az alkalmatlan kísérlet A mi Btk.-ünk épúgy, mint a mult században keletkezett legtöbb más büntetőtörvénykönyv is a szándékolt bűncselekmény véghezvitelének megkezdését nyilvánítja kísérletté. Első tekintetre úgy tűnik fel, mintha a törvénynek ezek a szavai a kísérletnek világos és félreérthetetlen meghatározását nyújtanák s ezzel egy olyan tényálladékot alkotnának, amelynek keretei közé mindig könnyű szerrel beleillesztheti a jogalkalmazó a bűncselekmény véghezvitelére irányuló büntetéstérdemlő magatartásokat1) Mihelyt azonban a gyakorlati életben felmerülő és szinte kaleidoszkopszerüen változó esetek jogi értékelésére kerül a sor, mihelyt tehát szembe kell nézni azzal a kérdéssel, hogy mit is kell voltaképen a „véghezvitel megkezdésén" érteni, nyomban megváltozik a felszínes szemlélet alapján kialakult imént vázolt kép2). Ma már nem igényel bizonyítást, hogy valamely általános büntetőjogi rendelkezési általában csak abban az esetben tekinthető világosnak és félreérthetetlennek, ha a törvény elgondolása szerinti értelme, vagyis helyes jelentése a közönséges beszéd, a mindennapi nyelvhasználat útmutatása alapján megállapítható. Ha most már a minket érdeklő törvényi rendelkezés köznapi értelmét vizsgáljuk, azt látjulk, hogy e szerint kísérlet akkor forog fenn, ha az illető bűncselekmény alanyától megkövetelt személyes tulajdonsággal, illetőleg körülménnyel rendelkező tettes az előkészületi cselekmények határán túlhaladva olyan cselekvőséget vitt véghez, amely a tervbe vett bűncselekmény eredményének előidézésére irányult, mert a közönségesi életben minden ilyen magatartás már a bűncselekmény véghezvitelének megkezdéséit *) Lásd Cohn: Die Revisionsbedürftigkeit des heutigen Versuehsgriffs (1916) 31. 1. is, 2) Lásd Heller: A magyar büntetőjog tankönyve I. félkötet (1931) 257. 1. is. 121