Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 6. szám

á pártbirodalmi vezetés (Reichsieitung) és a birodalmi kormány összhangját pedig a vezér helyettese (Stellvertreter des Führers) garantálja39). A faji kérdés határozott felvetése pedig és ennek alkotmányjogi hatásai a faji elvet is az új német alkotmány lényege® alapelvei közé sorozzák. Kétségtelen is, hogy az új német állam valóban a Jaji alapelven épül fel. Túlzás lenne azonban azt állítani, hogy a német állam faji állam. Ebből a kifejezésmódból ugyanis, annak ellenére, hogy jól kifejezi azt a gondolatot, illetve elvet, hogy az új német államban bizonyos faji szempontok iránytadók, könnyen félreértés keletkezik az államcél és az állam jellege tekintetében egyaránt. Nem lehet ugyanis a német államról azt állítani, hogy a teljes vértisztaság elvén épülne fel s különben is a faj fogalmának az értelmezése mindenképen megvilágítást igényel. A német állam ugyanis tudatosan ragaszkodik ahhoz a tételhez, hogy az új német államiság a népiségi (völkisch) elven épül fel és ilyen értelemben is népi állam (völkischer Staat). A nép és a faj fogalmát ugyanis a nemzetiszocialista állam élesen megkülönbözteti és bizonyos faji alapelvek érvényesülése az új német államelméletben sem jelenti a faj és a nép fogalmának összeolvadását. Ez a kérdés azonban újból felveti a nemzet népfogalom meghatározásának módozatait s annak egy bizonyos új szempontból való áttekintése a német állam faji jellegének kérdésében is tisztázhatja talán a félreértéseket. A német nemzetiszocializmus elveti a franciás nemzetfogalmat. Alanyi bevallási módszerét ugyanis nem tudja elfogadni a tekintetben, hogy bárki, bizonyos laza feltételek fennforgása mellett kijelenthesse a nemzethez való tartozását. Ezzel a közösségi érzelem s a közös történeti élmény hatásának jelentőségét nem tagadja, de az okbjektív szempontokat is értékelni kívánja. A faji és nyelvi kritériumok mellett tehát a történeti és kulturális szempontokat is figyelembe veszi. A nemzetiszocializmus nemzetfoigalma tehát ezek szerint valamennyi, úgy az alanyi, mint a táTgyi elemek össznézetének eredményéből tevődik össze. S a franciás nemzetfogalommal szemben különbözősége csak abban ismerhető fel, hogy a nemzetfogalom meghatározásában a szellemi kritériumok elsőbbségi helyzetét el nem ismeri, másrészről pedig a biológiai szempontoknak is helyt ad. A nép fogalmának ilyen meghatározása mellett azonban, amikor a faji szempontok a nép-nemzet fogalomban nem kizárólagos elemként jelentkeznek, nem lehet a népi (völkisch) nemzetiszocialista népállamot (Volksstaat) faji államnak nevezni. Ez az elnevezés ugyanis megtévesztő lenne. A nemzetiszocialista német államban tehát csupán arról lehetne beszélni, hogy a német államban, már a nemzet fogalmának meghatározásánál is bizonyos faji szempontok érvényesülnek. Meg kell azonban a faj fogalmát is és annak német értelmezését is közelebbről vizsgálnunk, ha közeledni akarunk a kérdés megértéséhez. Helytelen lenne ugyanis a német nemzetiszocializmus nemzet fogalmát úgy értelmezni, hogy a nemzet fogalmukhoz pl. a német vagy a magyar 3») Kluge—Krüger: Verfassimg und Verwaltung im Grosedeuteehen Reich (EeiohsbÜTgerkunde), Berlin 1939 S. 93. 93