Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 6. szám

fejhoz való tartozás is szükségfis lenne. A nemzetiszocializmus értelmezése szerint a fajiság kritériumának fogalmilag szűkebb a köre, mint a fajiság fogalmának tudományos jelentése. A faj tudományosan örökösödési azonosságot jelent. S Günther szerint, valamely embercsoport akkor képez fajt, ha különös testi és szellemi tulajdonságaik vannak, amely tulajdonságok más embercsoportoktól megkülönböztetik őket és hasonló jellegzetességü utódokat nemzenek40). A fenti tudományos alapelvből kiindulva a nemzetiszocialista állam jogi irodalom hangsúlyozza is viszont, hogy a faj és a nép fogalom tehát nem azonos, sőt a faj több népből is állhat. Az is előfordulhat viszont, hogy a nép tevődik össze több fajból. így a német népet sem tekinti a nemzetiszocializmus egységes fajnak, hanem felismeri annak északi, dinári, keletbalti elemeit egyaránt. Sőt a „germán" fogalmi megjelölésnek is nem faji, hanem csupán kulturális jelentőséget tulajdonít. A nép fogalma ezzel szemben a faji elemek mellett a közös nyelv, a történeti hivatástudat, a közös kultúra és települési hely geopolitikai szempontjaiból tevődik össze s valamennyi elem érvényesülése és értékelése egyenrangú. Meg kell azonban még a faji elem mibenlétét világítanunk a nemzetiszocializmus nép fogalom keretében. A nemzetiszocializmus felfogása értelmében pedig az a tény, hogy a nép fogalmának meghatározásához a faji elem értékelése, illetve léte szükséges, annyit jelent, hogy a népen belül, amely felfogásuk szerint biológiai egységet is képez, nem léphetnek fel olyan individuumok, amelyek feltétlenül más fajiságuak, mint a rokon fajokból a történeti, kulturális ós területi hatások fotytán kialakult német nép fajisága. A nemzetiszocializmus faj fogalmának tehát védekező jellege van s az lényegileg, amint az a német vér védelmét szolgáló törvény végrehajtási rendeletéből is kiolvasható41), a zsidó és a színes fajták ellen irányul. A nemzetiszocializmus faj mozgalmának nincsen tehát bomlasztó jellege a különböző rokon fajták keveredéséből született népek szempontjából. Szükségesnek tartjuk azonban azt is hangsúlyozni, hogy a nemzetiszocialista fajvédelmi törvények valóban csak a „nem árjákkal" szemben nyernek alkalmazást. A különböző fajok keveredéséből keletkezett nemzetek kisebbségi problémáira pedig a faji elvet a németek sem alkalmazzák és az erre a kérdésre nem is vonatkozhat. A nemzetiszocialista állam faji jellegzetességei is inkább csak a fajvédelemben jelentkeznek. Még pedig negatív és pozitív irányban egyaránt. A német nemzetiszocialista állam negatív irányú fajvédelme a zsidó és színes népfajok kikapcsolásában jelentkezett. Pozitív értelemben ezzel szemben a szociális nívó emelésére vonatkozó törekvéseken kívül, a népegészségügyi rendszabályok útján és az államvezetés által faji szempontból értékesnek ítélt egyedek támogatásával kívánja a német államvezetés a fajvédelmi szempontokat szolgálni. A szociális színvonal emelésére irányuló törekvések azonban utalnak *°) Kluge—Kriiger: Id. mű. 98, és 143 1. 41) V. ö. Erste Verordaung zur Ausfahrung des Gesetzes zum Schutze dea deutschen Blutes und der deutschen Éhre Vom 14 November 1935. 94