Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 3. szám - A közigazgatási bíráskodás problémái figyelemmel a közigazgatási bíróság kétfokúvá tételének szükségességére - A közigazgatási bíráskodás problémái, figyelemmel a közigazgatási bíróság kétfokúvá tételének szükségességére

lehetne. Ilyen úton el lehetne kerülni azt, hogy az alsófokú közigazgatási bíróságoknál egyesbírák is működjenek. Az alsófokú közigazgatási híróság tagjai már most felerészben a bírói, felerészben pedig a közigazgatási tisztviselői karból neveztetnének ki. Mindnyájukat fel kellene azonban ruházni a bírói függetlenség kellékeivel. Alsófokú közigazgatási bíróság létesítendő lenne összesen 6 — az ítélőtáblai székhelyeken. Azt az .elgondolást, amely csak egy Budapesten székelő alsófokú közigazgatási bíróság felállításáról beszél, nem tartjuk szerencsésnek ugyanúgy, mint elejtjük azt a tervet is, amely minden törvényhatóság területén külön alsófokú közigazgatási bíróság létesítéséről ábrándozik. Az ilymódon felállítandó alsófokú köziigazgatási bíróság egy teljesen különálló bírósága (kellene, hogy legyen, mely közigazgatási ítélőtábla név alatt működnék. Élén egy kinevezett olyan elnök állna, aki legalább 3 éven át magasabb közigazgatási állást töltött be. Részletkérdésekbe itt most az idő rövidségére való tekintettel nem bocsátkozhattunk. Ez azonban elvi szempontból nem is bír különlegesebb jelentőséggel. A tekintetben ugyanis, hogy szükség van alsófokú közigazgatási bíróságra, egy-két kivételtől eltekintve, egységes az egész magyar jogásztársadalom. Csupán az idő kérdése képezi még vita tárgyát. Ez is azért, mert jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő tőke. Közéletünk egyik legavatottabb kiválósága, Puky Endre közigazgatási bírósági elnök azonban erre nézve is tett egy megoldásszámlba menő indítványt 1934. évi évnyitó beszédében ugyanis többek között a következőket mondotta: ,,A közigazgatási bíróság a mostani létszám mellett az évemként beérkező ügyeket nem bírja elintézni. De mi legyen már most a gyökeres megoldás? Nem más, mint a kir. ítélőtáblákkal egyenrangú, de a mienkhez hasonló szervezettel és azonos összetétellel alakított alsófokú közigazgatási bíróságok felállítása és a hatáskör megfelelő megosztása". Amennyiben pedig államháztartási okokból nem lehetne 5, illetve most már 6 közigazgatási ítélőtáblát létesíteni, kezdetként egy alsófokú közigazgatási bíróságot kellene félállítani s az ott szerzendő tapasztalatok alapján ezt az intézményt továbbfejleszteni. A közigazgatási bíróság egyike a legfontosabb alkotmányjogi biztosítékoknak. Ha valaha, úgy ma igazán szükség lenne az alkotmánybiztosítékok számának a növelésére, illetve minőségének fotózására, amikor nemcsak az írott, de még a történeti alkotmánnyal bíró államokban is a politikai erők játéka szerint állandóan változtatgatják az alkotmányjog alapvető élveit. Kétszeresen is indokolt lenne tehát nálunk is kétfokúvá tenni a közigazgatási bíróságot. Egyrészt ősi alkotmányunk kikristályosodott értékeit védelmeznénk általa meg, másrészt életképesebbé tennénk a jelenleg fennálló közigazgatási bíróságunkat. Túlságosan sok ideig azonban nem lenne szabad ezt a kérdési e!odázgatni. Elő kellene venni a legutolsó, 1933-ban készített tervezetet. Meg kellene vizsgálni, hogy szükséges-e azon változitatásokat eszközölni. Ha igen, úgy mielőbb végre kellene hajtani a módosításokat. A felett lehet vitatkozni, hogy egy, vagy több alsófokú közigazgatási bíróság állíttassék-e fel. Ez ugyanis az áJlam gazdasági erejétől, államháztartási egyensúlyától függ. Az azonban 39