Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 3. szám - Az atyai hatalom intézményének alapvonalai a római jogban. [1. r.]

nem képezheti vita tárgyát, hogy szükség Lennie alsófokú közigazgatási bíróságra. Mert ha fel nem állítjuk azokat, úgy veszendőbe mennek azok az eminens értekek is, amelyeiknek a jelenleg fennálló közigazgatási bíróságunk ma még méltó hordozója. Ezzel ki is merítettük azt az anyagot, amelyet e helyen röviden ismertetni kívántunk. Fejtegetésünk célja az volt, hogy az alsófokú közigazgatási bíróság felállításának csaknem két emberöltőn át hangoztatott jelszavát végre kimozdítsuk a jelszavak birodalmából s a megvalósulás stádiumálba, juttassuk. Hacsak a főkérdésben megyőztük az olvasót, úgy célunkat elértük. A részleteket pedig — mint Egyed István egyetemi tanár mondotta — már az ellentétes felfogások küzdelme fogja a megvalósuláshoz megérlelni. Adja Isten, hogy minéi hamarább meg is érlelje. Dr. Kovács Mihály. Az atyai hatalom intézményének alapvonalai a római jogban* Bevezetés. Az emberi közösség legkisebb egysége a csaüád. A családnak, mint i\ társas élet legelemibb sejtjének jelentőségét már a rómaiak is felismerték; a császárkor törvényei a gyermektelen háziasságot bizonyos joghátrányokkal sújtják, másrészt a házasságok számának növelése céljából jogi előnyöket 'biztosítanak a háziaságra lépőknek stb. S látják a család, a családi élet e nagy jelentőségét a mia> törvényhozói 1-,, aimidőn a jéienkor hatalmas nacionalista államainak légiontosiabb programra pontjai közt szerepel a család védelme.1) Ez természetes is, hiszen a lehetőségnyújtás a csialládatapításra, a családi élet védelme, a családos embereknek, sokgyermekes házaspároknak pirivilegizálása, az államnak — mjár t. i. annak az államinak, amelyet nem egyesek önkénye irányít, hanem ameky minden megnyilvánulásában a közjót, az összesség érdekeit tartja szem előtt, — végső eredményben sokszorosan kamatozik, hiszen a gyermek az állani jövője, a gyermek Ideális felnevelése pedig csakis a családi körben képzelhető el, gyakoroljon bármilyen befolyást is az álBiaim ia gyermekek nevelésére. A Ma nacionalista politikájának e sarkalatos tétele aktuálissá teszi a család történelmi, ill. jogtörténeti fejlődésének kérdését, s miivel a család mint jogi szervezet egy személyen, a családfő, ia csia'ádatya személyén ]) Becker: ,,Der Nationalismus die Familie als Keimzelle des Staates ]),ctrachtet und vvie keine andere Weltanschauung den Begriff Volk und Volksgemeinschaft auf Sie aufbaut." 1. 1. 40