Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A római és a német nemzeti szocializmus alapelvein felépülő örökjog közti elvi külömnbségek

megfigyeléseiket a kormányzat lehetővé tette. Az ily értelmű vizsgálódás azonban csak azoknak válhatott mintegy tudományos monopóliumává, akiknek a szükséges empirikus adatok rendelkezésükre állanak Ezek az induktív módszeres kutatások felettébb hasznosak, de a joganyag jogászi dogmatikus feldolgozását nem pótollhatjálk, amire, mennél nagyobb és szerteágazóbb a joganyag, annái nagyobb szükség van. A „Rendészetfogalom a nemzeti szocialista államban" című munkában szerzőnk végigvezet a rendészeti értelmű államhatalmi működés fejlődési fokozatain, bemutatja azt mai fejletttségében s a német nemzeti szocialista államban kialakult formájában. Amikor a német nemzeti szocializmus az álUam- és társadalomból cseleti vizsgálódások középpontjában áll, méltán tartbat érdeklődésre igényt egy olyan magyar tudományos munka, mely ezt az államalakulatot a rendészete oldaláról teszi vizsgálódása tárgyává, hiszen valamely államnak a rendészete a legélesebb fényt veti annak egész életére, — mondhatnók, hogy a rendészet tükre az illető államban folyó állami és társadalmi életnek. Magunk részéről csupán azt a kérdést vetjük fel, vájjon rendészetfogalomról, nemzeti szocialista rendészetfogalomról kell-e a vizsgálódás során helyesen beszélnünk, hiszen a rendészet „fogalmilag" a közveszélyekkel szembeni államhatalmi védekező tevékenység s ebben koronkint csak az változik, hogy mit értékelünk közveszélynek s azzal szemben milyen módon és eszközökkel védekezünk. A munkából — megállapításunk szerint — bőséges alkalmunk van megösmerni a nemzeti szocialista német állam rendészetét, amely szervezetben, feladatokban és működésben különbözik ugyan a jogállamok rendészetétől, de a különbség nem nyúlik fel az állambölcseleti fogalmi régiókba. Megítélésünk szerint a csupán a változott világ-, illetve társadalomszemléletnek megfelelőieg kialakított állam igényeihez való szükségképeni alkalmazkodásáról van szó ezen államhatalmi tevékenységnek. A változott társadalomszemlélettel változtak az állami, a közigazgatási feladatok és célkitűzések, változtak az ezeket fenyegető veszélyek, változott az állam ezekkel szembeni védekezési technikája, amit mind az idevonatkozó joganyagból állapíthatunk meg, de nem változott ennek a védekező technikának állambölcseleti fogalmi kerete. Nem értenek a nemzeti szocialisták sem „mást" rendészet alatt, mint azelőtt, csalk „másként" szabták meg „ugyanannnak" a jogi struktúráját. Szerzőnk a munka befejező soraiban látszik ide konkludálni s mi csupán ezt a gondolatot kívántuk élesebben kidomborítani, azt, hogy a rendészetfogalom változásai alatt az alakilag, az államböleseletileg változatlan rendészetfogalom jogtartalmi eltolódásai értendők. „A rendészeti ténykedés alakjai" című munkában széles alapvetést találunk a közigazgatás fogalmáról s a közigazgatásnak a közigazgatási aktusban kiváltódó joghatályos cselekvőségéről. Szerzőnk a (közigazgatási aktusok minden eddig ismeretes csoportosításával megösmertet, amelynek során van alkalmunk olyan csoportosításról is tudomást szereznünk, melynek megállapííhatólag nincsen 31