Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A római és a német nemzeti szocializmus alapelvein felépülő örökjog közti elvi külömnbségek

sem elméleti jelentősége, sem gyakorlati hasznavehetősége. ilyen a közigazigatási aktusok „Folytatólagos" és „Átmeneti" aktusokra való felosztása (130. 1. 67. jegyzet), mely csoportosítás .folytatólagosnak minősíti pl. azt az aktust, mely a háztulajdonosnak megtiltja, hogy valamely egészségtelen pincelakást bérbeadjon, átmenetinek pedig azt, mely a háztulajdonost télvíz idején kötelezi a házelőtti gyalogjáró tisztántartására. Úgy mondhatnók, hogy elrettentő példája ez annak, hogy hogyan térhet a tudományos boncolgatás a komolytalanság halárán mozgó tévutakra. Szerzőnk helyesen állapítja meg a rendészetről, hogy az közigazgatás s hogy a közigazgatásba a jogalkotás és bíráskodás nem tartozik, mégsem tudott eilentállni a kísértésnek, hogy a rendészeti szervek által eszközölt jogalkotást és bíráskodást ne tüntesse fel „rendészeti ténykedésnek" s csupán a „rendészeti aktus" jelleget vonta meg azoktól, de ebben viszont ellentmondás van. Van a munkának némely része, melyekkel nem értünk egyet s további felvilágosításra volna azokban szükségünk, mégis úgy állapíthatjuk meg, hogy nyeresége a munka közigazgatási jogi irodalmunknak s lényegesen megkönnyíti azoknak a munkáját, akik a nagy közigazgatási joganyag ezen részével kívánnak majd foglalkozni. Szontagh Vilmos dr. 32 Tulajdonos a miskolci ev. jogakadémia