Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A római és a német nemzeti szocializmus alapelvein felépülő örökjog közti elvi külömnbségek

KÖNYVSZEMLE Dr. Tóth József jogakadémiai tanár: Rendészetfogalom a Nemzeti Szocialista Államban. Eger. 1938. 167.1. és A Rendészeti Ténykedés Alakjai. Eger, 1939. 204. 1. Ha kifogásoljuk azt, hogy bizonyos életviszonyok nincsenek jogilag szabályozva s kívánjuk azoknak valamely értelmű szabályozását, vagy ha az életviszonyoknak meglévő jogi szabályozását tartjuk helytelennők, legott megszületik bennünk a jogpolitikus. A jogpolitikust megleljük a malom alatt, a kaptafánál, a kávéházi asztalnál, stb., általában mindenütt, ahol az élet rendje lesz beszéd tárgyává. Az élet rendjével azonban lehet kellő szakértelemmel, azaz az életviszonyoknak és a jogi szabályozás technikájának alapos ismerete mellett is foglalkozni és akkor előttünk áll iá tudományos jogpoilitikus, akinek működése a jogalkotás .szempontjából a legnagyobb jelentőséggel bír. Működéséből ugyanis megtudjuk, hogy miért lettek a szóbanforgó életviszonyok a jogszabályok szerint elrendezve s az esetleges másféle elrendezésnek milyen megfontolások mondottak ellent. A jogpolitikai működés eredményeképen keletkezett joganyagot a jogalkalmazás céljára a logika segítségével a dogmatikus megmunkálás foglalja rendszerbe, teszi azt áttekinthetővé, emlékezetben könnyen megtarthatóvá, értelmünk által tökéletesen cfeldolgozhatóvá. Ez a működés mindenekelőtt jogászt, és pedig olyan jogászt kíván, ki deduktív logikai készséggel rendelkezik. A jogpolitikusban a konkrét életviszonyok legcélszerűbb elrendezésének a képzete vezeti a gondolkozást, — a jogdogmatikusban pedig a rendelkezésekben kimutatható logikai összefüggés keresése. Ezekkel a gondolatokkal kerültek kezünkbe dr. Tóth József egri jogakadémiai tanár rövid időközzel megjelent munkái, melyekből megállapíthattuk, hogy ő is azok közé a közigazgatási jogászok közé lépett, akik a tételes anyag dogmatikus művelését választották tudományos területül a szociológiai vizsgálódásokkal és kutatásokkal szemben. Ezt a választást meg is értjük annál, akinek nem áll módjában a közigazgatás működését és annak feladatköreit a gyakorlatban kellő terjedelemben és mélységben megismerni, aminthogy nálunk a közigazgatásnak szociológiai induktív vizsgálódások alapján való tudományos művelése csak az újabb időben lendült neki, miután az ily természetű 30