Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A római és a német nemzeti szocializmus alapelvein felépülő örökjog közti elvi külömnbségek

hétnek.10) Kivétel itt csak akkor vain, ha alapos okok teszi azt indokolttá: pl. zsidó (hagyatékról van szó; a zsidó viszonyok alapos ismerete szükséges stb. A nemzeti szocializmus tehát örökjogát új állapokra igyekszik í'ektetni. A végrendelkezési szabadság következtében felburjánzó visszaéléseket ki akarván irtani, a végrendelkezési szabadságot, általában a végrendelkezés lehetőségét a minimumra igyekszik korlátozni és helyébe a törvényes öröklést, mely a római jogban csak szubszidiárius jelleggel bírt, juttatja előtérbe, ott is azonban nem tisztán a vérrokonságra van tekintettel, hanem a méltányosság eszméjétől áthatva a házközösség gondolatát is szem előtt 'tartja. Megszünteti a római jogi ,,universalis successio" intézményét és helyette a hagyatékban bizonyos oszthatatlan egészeket jelentő különvagyonokat igyekszik képezni. Minden tekintetben tehát a köz érdeke vezeti s nagy horderejű eszmét tesz új örökjogának alapjává akkor, midőn az öröklésben a becsületesség és érdem jutalmazását, a család és népközösség védelmét igyekszik megvalósítani. Pólay Elemér dr. I0) A berlini Landesgericht 1933. okt. 9 iki döntése. (Jur. Wochenschrift. 1933.) 2406. 1.