Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A római és a német nemzeti szocializmus alapelvein felépülő örökjog közti elvi külömnbségek

5. az örökhagyó nőnemű leszármazó!, ha nem esnek iaí 4. pont alá. (20—21. §.) Az örökhagyó faágához közelebbálló a távolabbállót kirekeszti. Egye­bekben az előny mindig a finemü örökösöké. Aki nem gazdaképes (azaz nem felel meg azon faji, erkölcsi stb. kritériumolknak, amelyeket a REG előír az Erbhof tulajdonosa számára), kiesik, s olybá tekintendő, mintha a megnyiláskor már nem is élne. Az örökbefogadás általi rokonság fi­gyelmen kívül marad. A főörökös megkapja a gaz dőlteiket, de köteles a többi örökösöket bi­zonyos munkateljesítmény mellett gazdaságában tartani, nevelést és ki­házasítást számúikra biztosítani nagykorúságukig, ül. férjhezmenetelükig, sőt ha később önhibájukon kívül nyomorba kerülnek, ezt munkasegít­ségük ellenében azután igényelhetik is. A REG öröklési rendje és szabályai szakítva a BGB felfogásával, az ősgermán felfogáshoz közelednek. A földlet osztatlanul egy, lehetőleg fi­nemü személy vezetésévél, — aki minden tekintetben kifogástalan és ér­demes arra — igyekszik megtartani a közösség, a vérrokonok közösségé­nek kezét, s hogy az örökhagyó önkénye ezt a törekvést, amely kétségkí­vül a közösség érdekét van hivatva szolgálni a földnek a németvérü csa­lád ikezén való megtartásával, meg ne hiúsíthassa, végrendelkezési jogát az örökösök meghatározott körén belül szabályozza, s úgyszólván telje­sen abszorbeálja szabadságát a rendelkezésben. Az előbbiekben azon elvi alapokat adtuk, amelyeken a nemzeti szo­cializmus örökjogi rendszerét fel fogja építeni. Jelenleg azonban még ál­talában a BGB örökjogi felfogása és szabályai érvényesülnek, a nemzeti szocialista faji és családjogi törvényhozás azonban e szabályokra is módo­sítólag hat, ill. alkalmazásukat bizonyos szempontokból kiterjeszti. így az örökhagyó az idegenfaju személyt végrendeletileg kizárhatja az örök­lésből, ill, a BGB 2303. §-a; alapján a kötelesrészre szorítható. A fajgya­lázó magatartás (idegenfajuval folytatott nemi érintkezés) alapja lehet a végrendelet 'megtámadásánlak.7) Minthogy eddig a végrendelkezési sza­badságnalk megfelelő törvényes korlátai még nincsenek, veszélyt jelent a népközösség szempontjából az a körülmény, hogy idegenfajuak a népkö­zösség vagyonát képező dolgokat érdemtelenekre ruházhatják át, vagy to­vábbá, akik elmebetegségben szenvednek, népközösségellenes végrendele­teket alkothatnak.8) Ezért az „Akademie für deutsches Recht"*) a vég­rendelkezési jog mielőbbi megszüntetését követeli és addig is a bíró köte­lességévé teszi a német népérdekkel ellentétes, asszociális, oktalan végren­deletnek észszerű megváltoztatását. Mint a nemzeti szocialista családjogban a zsidók a gyámság, gond­nokság „tiszteletbeli hivatalát" (Ehrenamt) nem visélhetik, úgy hagya­téki gondnokok, hagyatéki kormányzók, végrendeleti végrehajtók sem Je­7) Boschan: Nationalsozialistische Rassen- und Familiengesetzgebtuig. ^Berlin, 1937. §. 142. 1. 8) U. o. 143. 1. 9) Zeitschrift der Akad. 1935. 357. és 883. 1. 28

Next

/
Thumbnails
Contents