Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 1. szám - A háború hatása a kriminalitásra

illető jogterület gazdasági ereje és valutáris viszonyai erre alkalmasak, úgy ezt fogja sok a zavaros nemzetközi gazdasági helyzetben halászó elem működési térül választani. Máskor meg az ilyen, a hadviselő államok közé beékelt terület fogja odavonzani azokat 'az egyéneket, akik kémkedéssel, agitációval vagy más módon akarnak egyik hadviselő félnék használni, a másiknak ártani. Az ilyen elemeknek féken tartása (az iíletö semleges *ország rendőrségének sok gondot fog okozni és ugyancsak kriminális veszélyforrást képez. A háborúnak a kriminalitásra gyakorolt káros hatása, mint láttuk, sokszor olyan tényezőktől ered, amelyeknek ellensúlyozása némelykor lehetséges lenne; erre azonban többnyire nem kerülhet sor, mert fontosabb szempontok, az államnak liétéért folytatott harca, nem engedik, legalább is a háború során; ez azonban nem zárná ki azt, hogy a háborús cselekmén vek befejezése után nyomban preventív intézkedések ne tétessenek, (mint például előbb azoknak a leszerelése, akik a jog megóvása szempontjából fontosabb feladatot töltenek be, mint a tanítók, családfők, stb., továbbá azoknak leszerelése, akik a jogi rendbe előreláthatólag könnyebben fognak ismét beleilleszkedni, a többieknek lassúbb visszavezetése a polgári életbe, a visszaesőknek legutoljára való leszerelése, — a nemzetközi visszaesőknek és kalandoroknak nemzetközi nyilvántartása és ártalmatlanná tétele, stb.); a világháború után például a hazatérő hadifoglyok egészségügyi vesztegzár.alá kerüüték; arról azonban, hogy morális téren hasonló intézkedések tótessenek, alig történt gondoskodás. Ezeknek előkészítése és propagálása volna elsősorban a háborúban semleges maradt államok feladata. Különös dolog, hogy míg például egészségügyi téren minden elképzelhető intézkedést megteszünk, addig a szociális bajok, így különösképpen a kriminalitás leküzdése tekintetéhen édes-kevés történik, pedig ez, még gazdaságilag is, jó üzílet lenne5). Dr. Hacker Ervin. ') Újabban az Északamerikai Egyesült Államokban történtek becslések a kriminalitás által előidézett költségek és károk tekintetében, amelyek szerint az ott a kriminalitás által közvetlenül és közvetve előidézett károk öszszege évente tíz billió dollárnál nagyobb összegre rúgna; lásd e tekintetben: Sutherland, Edwin, Prineiples of Criminology, Chicago, 1934. 21. old. 14