Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 10. szám - A tekintélyuralmi rendszerek kérdéséhez

a liberális államideál; az egyén alanyi jogainak rendszere az állammal szemben. Az új jog megsemmisítette ezt a liberális abszolutisztikus ellentétet. \Ma már nem beszélhetünk az egyes alanyi jogairól sem, de nincsen szó az egyén jogtalan voltáról sem. Előtérbe lép a néptársi jogállás fogalma, amely új köteléket jelent az állam és az egyén viszonyában. Az egyes új jogállása a közösségre vonatkoztatott és kötelezettségekhez kötött. Nem az egyes érdekében alakul ez a jogállás, hanem a közösségért s akkor élő, erőteljes és értelmes, ha az egyes e jogállás keretében helyes működési körét bírja. Mert az egyes konkrét jogállása nélkül nincs is igazi közösség.17) Hogy azonban miben is áll ez a konkrét jogállás, mik ennek a tényleges jogrendnek a határai, erre vonatkozóan Huber nem felel. Nyilvánvaló azonban, hogy itt formális hézaggal állunk szemben. S szerintünk ez a kérdés nem is veszélyezteti az új német államrend szilárdságát mindaddig, amíg gyakorlatilag tiszteletben tartják e jogrend határait. Az a pár kérdés, amelyet áttekintettünk a német alkotmányjog problémáinak köréből, arról győz meg bennünket, hogy az új német alkotmány épülete még koránt sem teljes és számos jogterülete még kialakításra szorul, sőt vannak olyan részletei is, amelyek bizonyos átépítést tesznek majd szükségessé. Vannak tehát az új német tekinlélyuralomnak bizonyos hézagai, hiányosságai, amelyek még megoldásra várnak. Az is kétségtelen, hogy e kérdések megoldása igen nagy mértékben hozzá fog járulni az új német államrend megszilárdulásához és folytonosságának biztosításához. A tekintélyi elven felépülő rendszerek tehát még kialakulóban vannak és számos kérdés áll még államuk épületén belül megoldásra. De ezt az autoritárius szakirodalom sem tagadja s csak az organikus fejlődés érdekében nem siet e kérdések megoldásával. A problémák azonban önmagukban nem olyan természetűek, hogy azoknak csupán fennállásából következtetni lehetne a tekintélyuralmak átmeneti jellegére. Felvetett problémánkat tehát nem lehet e hézagok ismerete alapján eldönteni. Szerintünk az a kérdés, hogy a tekintélyi állam állandó jellegű, vagy csak átmeneti berendezési forma-e, nem is oldható meg csupán alkotmányjogi szemüvegen keresztül. Eldönti azt az új rendszereket képviselő nemzetek ereje, szociális és nemzeti akarata. Török Béla dr. iT) Huber Ernst Rudolf: idézeti mű 358—368. L 154