Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Magyarország vármegyei területi beosztása reformjának szükségszerűsége

székvárosába, mert ennek megfelelően építették ki az út- és vasúthálózatot. Mindenki időveszteség nélkül intézheti el ügyét a departemente, az arrondissemente (járás), vagy kanton székhelyén. Nálunk ezzel szemben a legnagyobb aránytalanságokat találjuk es csodálatos, hogy a kis Turóc, vagy Ugocsa megyének ugyanolyan öszszeállitású tisztikara volt, mint a hatalmas Pest-Pilis-Soit Kis-Kun megyének, avagy mint a már nem is megyének nevezett Biharországnak. A nagy mamutmegyéik közigazgatása lassúvá válik és ez sokszor mérhetetlen károk felidézője. Azonfelül egyes megyék területi konfigurációja egyenesen lehetetlen skorpióformákat tüntetnek fel és sem közgazdasági, sem stratégiai, sem politikai (nemzetiségi) érdekek nem kívánják már, hogy a megyék ilyen sajátságos groteszk idomokat mutassanak. A történelmi tradíciókra és dicső múltra vonatkozó hivatkozás nem állíthat fel tilalomfát az élet fejlődése elé. A műit tradícióiból fakadt éppen az új élet és azért a fejlődés nem lehet kerékkötője a történelemnek és közgazdasági életünket csak akkor fektethetjük helyes alapra, ha a múlton okulva, új eredményekre is jutunk. Ha nem tartunk lépést az élettel, elesünk, elbukunk s tönkre tesszük értékeinket, amelyek hivatva volnának arra, hogy a nemzet ökonómiájának új erőforrásai legyenek. A vármegyéknek új konfigurációt keli adnunk, ha mai közgazdasági és politikai erőinket mind sorompóba akarjuk állítani a nagy és új honfoglalás munkájában. A megcsonkított vármegyék torztörzs módjára mesterségesen egyik vagy másik szomszédos megyéhez csatolitattak, nem egy helyen sokszor a legelemibb közgazdasági tényezők figyelembevétele nélkül. A megcsonkított megyék ilyen szubsidionarius területi beosztás medett életképtelenek voltak és sok kereskedelmi, gazdasági és kulturális szemponton kívül fontos politikumok is követelik ennek a kérdésnek: a nagy és általános új megyei területi beosztásnak sürgős és halaszthatatlan reformját. Az új megyei beosztás alkalmazkodjék a praktikus éleihez és bizonyos értékes tradíciók fenntartása mellett törekedjék a fontos közgazdasági és ennek keretében különösen kereskedelmi érdekek figyelembevételével a területi egyenlőség elvére, hogy ily módon a közigazgatás egyszerűsítése, gyorsítása, tökéletesítése mindenképpen biztosítható legyenA megye székhelye legyen könnyen elérhető, ne lordulhassanak elő olyan békebeli abnorcnitások, hogy a törvényszékre siető magurai gorálnak Szepes megye székhelyére, Lőcsére való utazása éppen két napig tairtott, tekintettel arra, hogy a Ksod. fővonalán kívül még két vicinálist is igénybe kellett vennie. A megye régi székhelyei nem egy ízban áldozatul fognak esni ennek az új és a mai élet követelményeinek megfelelő beosztásnak, de a közönség érdeke az első s Angliában is kifo<ntak a régi kiváltságokkal felruházott városok politikai jogaikból s ezek helyét az ipar és kereskedelm új gócpontjai foglalták el. Hiszen a múltban is voltak e téren már hasonló székhelycserék, mint pld. Vas vármegyében Vasvár helyett a fejlődő Szombathely és Borsod megyében Borsod helyett Miskolc a megye székhéiye. ; A megszállott területen, ha visszakerül, nem maradhatnak többe például Lőcse, Ipolyság, stb. megyei székhelyek, hanem inkább ígló.