Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Magyarország vármegyei területi beosztása reformjának szükségszerűsége

vagy Poprád, illetve Selmecbánya fognak e régi, patinás múltú városokkal szerepet cserélni. Az új megyei beosztás nem tűrheti, hogy pl. ne Szeged legyen Csongrád és ne Pápa legyen Veszprém megye székhelye. A vármegye székhelyén számos középfokú hatóság is székel és így közigazgatási szempontból felette kívánatos a vármegyék racionális területi beosztása. Kívánatos, sőt szükséges, hogy a középfokú hatóságok lehetőség szerint egybeessenek a vármegyék székhelyével, mert <ha ezek különböző városokban székelnek, akkor az ügyét-haját elintézni óhajtó állampolgár napokat tölthet úton, míg mindenféle dolgát el tudja igazítani. A középfokú hatóságok nálunk öt-tíz különböző városban vannak és heiyesen mutatott rá Hantos Gyula1) arra, hogy nem egy esetben csak ötletszerűség döntötte el a\zt a kérdést, hogy hol legyen a székhelye azoknak a kerületeknek, melyekre az ország területe igazgatási szempontból tagolódik. (Hadtest, ítélőtáblák, tankerületi főigazgatóság, stb.) A középfokú 'haltóságok székhelyei, a vármegyéknek területi aránytalanságai miatt, sokszor olyan városokba kerültek, meiyek a kerület egyes pontjairól csak nehezen, költséget és időveszteséget okozva, közelíthetők meg. Aránylag még a hadtestek, rendőrkerüiLetek és tankerületi főigazgatóságok székhelyei közelíthetők meg legkönnyebben a megyék perifériáiról, jó közlekedési utak, vasutak segítségével, bár itt is tehetnénk súlyos ész re vétel eket, mert jóbehet közlekedési szempontból előnyös, hogy Pécs, Szeged, Kassa magasabb katonai parancsnokságok székhelyei, de másfelől ezek a városok túlságosan közel fekszenek a határhoz, a vármegye egyes területeiről viszont messze esnek. Hasonlóképen a határ szomszédságában van az L, II. és III. ker. főkapitánysági székhely Szombathelyen, Debrecenben és Szegeden, a IV. ker. főkapitánysági székhely pedig Székesfehérváron, éppen a vármegyék területi aránytalansága miatt, túlmessze esik Baranya és Somogy vármegyék legdéiibt) részeitől. A királyi törvényszékek, mivel a vármegyék székhelyein vannak, szintén nehezen közelíthetők meg olyan megyékben, ahol a megyeszékhely nem a területi középpont táján fekszik s a jogkeresőknek s pereskedőknek, kik a perifériákról jönnek, sok időveszteséget és költséget okoznak. A kir. ítélőtáblák (Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Kassa), — Budapesttől eltekintve, — a vármegyék változatos területi konfigurációjai miatt, egyes törvényszéki székhelyekről ugyancsak sok idő, költség és fáradság árán érhetők el. Nagyrészhen a vármegyék mai területi konfigurációjának tudható be az, hogy egyes középfokú hatóságok, — mint pl. az egészségügyi felügyelői, postaigaizgatóságok (Budapest, Sopron, Pécs, Szeged, Debrecen), közúti ker felügyelők (I—V.), állategészségügyi felügyelői kerületek (I—V.), továbbá a kir. közjegyzői kamarák (Szombathely, Pécs, Szeged, Debrecen), stb. területi beosztását nem lehetett jobban megoldani. A mezőgazda-ági kamarák (Győr. Kaposvár, Kecskemét, Miskolc székhellyel), továbbá az erdői gaz gatóságok területi beosztása (Gödöllő, Győr, Kapos') Hantos Gyula: A magyar közigazgatás területi alapjai. Budapest, 1931. 7 1. 8