Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 10. szám - A tekintélyuralmi rendszerek kérdéséhez

A fekintélyuralmi rendszerek kérdéséhez A tekintélyuralmi alkotmányberendezés, amely már több államban kialakult formának tekinthető, különböző előjelű véleményre vezetett úgy a politikai életben, mint az alkotmányjogi irodalomban. A kialakult vita egyik legérdekesebb kérdése a tekintélyuralmi rendszerek állandóságának a problémája. E kérdéssel kapcsolatban a demokratikus államberendezés hívei gyakran hivatkoznak a tekintélyi alkotmányok kényes kérdéseire is. Gondolatmenetük a következő: Elismerik, hogy a tekintély elvére felépült alkotmányrendszerek adott esetben igen nagy előnyt jelentenek az állami élet válságaiban. Tagadják azonban azt, hogy a válságok megszűnésével volna-e létjogosultságuk ezeknek a rendszereknek. Nem látnak ugyanis a tekintélyállamiságban állandó politikai és alkotmányjogi berendezést. Előszeretettel nevezik éppen ezért diktatúráknak is ezeket a rendszereket, mert a diktatúra fogalmában a teljes hatalom tényezője mellett az időhözkötöttség klasszikus elve is bennfoglaltatik. A nagy veszélyek idejére szóló hatalom-összpontosítást látnak tehát bennük. Fel is vetik a kérdést, hogy e berendezések nagy egyéniségű alkotóinak halála után, nem fognak-e a rendszerek is összeomlani?! Vagyis a tekintélyi alkotmányokban csupán a diktátorok személyes, de velük együtt el is múló teljesítményeit látják. A tekintélyi államelv hívei ezzel szemben utalnak az új alkotmányok állandó jellegére és azt hangsúlyozzák, hogy a tekintélyi állam alapjaiban újat teremt; a nép, a vezetés és a hatalomkifejtés viszonyának új szabályozását, amely nemcsak meghatározott időre váltja fel a múlt politikai rendjét, hanem állandó és gyökerében új politikai rend igényével lép fel. A tekintélyi államelmélet ellenfelei ezzel szemben az új alkotmányok állandó jellegére és azt hangsúlyozzák, hogy a tekintélyi állam hiányosságait világítják tehát meg s ezen képzelt, vagy tényleges hézagok bemutatásával bizonyítani vélik a tekintély-uralom átmeneti jellegét is. A következőkben ezért azzal a célkitűzéssel vizsgáljuk meg az egyik legtipikusabb tekintélyuralmi rendszer, a német nemzetiszocializmus alkotmányát, hogy felismerve ennek gyengéit, a hézagok vizsgálata és értékelése útján igyekezzünk megvilágítani a fenti prob145