Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Magyarország vármegyei területi beosztása reformjának szükségszerűsége

Megállapítottuk az imént, hogy Magyarország -székvárosa helyének: megválasztása mindenképpen szerencsés. Az ország konfigurációjának van tebát egy fix pontja, amelyre az ország területének további beosztása kell, hogy támaszkodjék. Az ország vármegyei beosztására sem közömbös, hogy milyen módon lehet a központba leggyorsabban és legolcsóbban eljutni. Megállapítottuk, hogy a víziutak, iameuyek régente még a leggyorsabbak voltak, ma is még a legolcsóbbak és azért a megyei beosztásnál az ország vízrajzi szempontjai feltétlenül fegyelembe veendők. Régente, mikor a megyének gazdasági jelentősége mellett főleg hadi jelentősége voat, elsősorban a helyrajzi szempontok voltak uralkodók <r megyei terület kialakulásánál. A nemzetség a szállás (descensus) legerősebb pontját szállotta meg, amely rendszerint már földvár, vagy megerősített vár, grád volt, mint pl, Csongrád, Visegrád, Nógrád, stb. se körül telepedett le a nemzetség. A kiráuyi vármegyék azonban javarészben nem a régi nemzetségek szerint alakultak, hanem a király rendelkezést1 alatt álló népélemek és földbirtokok, azaz várbirtokok szerint. A királyi vár volt az irányadó a vármegyék kikereJkítésénél és rendszerint ettől, vagy az első ispántól kapták elnevezésüket is, mint pld.: Szepesvár. Borsod, Vasvár, Békés, Szatmár vármegyék, stb. A vármegyék akkori kikcirekítésénél a hadi szempont volt az uralkodó és ezért a vármegye . földrajzi fogalommá még nem válhatott, mivel a telepítés folyamán a vármegyei terület alakja még folytonos változásinak volt alávetve. Vannak vármegyéink, melyek nagyjában Szent István, majd II. Géza korúban érték el területük nagyságát s a mai alakját. E vármegyék termeti beosztása az akkori kor hadi, sőt gazdasági viszonyainak megfelelt, mert a vármegye székhelye egyúttal a vár (castrum) volt és a megye területén a vásár az akkori úthálózat keretében a legkönnyebben megközelíthető is volt. A vármegyei területi beosztáson ezer esztendős multunkban alig történt valami csekély változás, pedig sok újabb külpolitikai orientáció folytán újabb útvonalak épültek és a vasúthálózat is teljesen megbolygatta a régi megyék területi beosztását. Stratégiai és kereskedelmi vasútfővonalak kiépítése folytán egyes megyék székvárosai félreeső és közgazdasági jelentőséggel nem bíró vidéki városokká süllyedtek le, melyek nem lehetnek többé a vármegyék központjai (Lőcse). Az élet újabb kereskedelmi empóriumokat teremtett, melyeknek könnyű hozzáférhetőségét vasutak és utak biztosítják. Az új gócpontoknak megfelelően kell a vármegyei területeket újonnan kikerekíteni. A vármegye közigazgatása csak akkor lesz gyors, olcsó és jó, ha a központ akarata egyszerre érvényesül a megye egész területén és ha a megye összes falvai egyforma idő- és költségmegtakarítássá! érhetik el a megye székhelyét, ügyes-bajos dolgaiknak elintézése céljából. E tekintetben már levonta a legmeszszebbmenő következményt Franciaország, mely már 1789-ben, a nagy francia forradalom alatt, éppen az egyenlőség eszméje alapján, teljesen egyenlő naigyságú departemente-okra osztotta az országot és a deparfcemente-okat pedig egyenlő területű járásokra, (arrondissement) és a járásokat egyenlő nagyságú körökre, azaz kantonokra. Lehetőlleg minden departemente közepén van annak székvarosa, ahol székel a préfet, megyefőnök, továbbá a törvényszéki elnök s egyházmegyei püspök. A járásokból és kantonokból mindenki könnyen juthat a departemente-ok 6