Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 9. szám - Az eperjesi - miskolci jogászifjúság diákélete. [1. r.]

gosan elvontnak látszó joggal ^valló foglalkozás a középiskola felsőbb osztályú tanulód számára talán a megkívárihatónáil nagyobb szellemi megerőltetést jelenítene. Hiszen ott, ahol hasonló fokon jogi ismeretek elsajátítását is megkívánják (pl a felső kereskedelmi iskolákban), ilyen irányú nehézségek nem merültek fel. Inkább a megfelelő tanszemélyzet hiánya, de különöslképen a középiskola anyagának imáris fennálló túllméretezettsége azok a nehézségek, amelyek a jog középiskolai (tanításának útjában állanak. Ily körülmények között az iskolánkívüli népművelésre, illetőleg a szabad egyetemekre, nyári tanfolyamokra, stb. várna a jogi kultúra népszerűsítésének feladata. Sajnos, eddig ezek az intézmények sem szenteltek ennek a kérdésnek akkora figyelmet, mint az kívánatos lenne. Ennek a körülménynek viszont nem utolsó sorban a jog hivatásos művelői is okozói. Amennyire szoros kötelékek fűzik egymáshoz a joggal hivatásszerűen foglalkozók nagy táborát, ép oly keveset tett ez a tábor a tekintetben, hogy jogi kultúránk alapelemeit a maga zárt köréből a nagyközönség köreibe kivigye. Pedig nem kellene a jogi kultúra terjedésével attól tartani, hogy mindenki jogásszá nevelődik és így 'hivatásos jogászok (ügyvédek) működése feleslegessé válik. A fizikai alapfogalmak elsajátítása révén még nem lett senki mérnökké és az egészségtani ismeretek terjedése folytán sóba nem vált feleslegessé az orvos munkája,. Lgy a jogi ismeretek terjedésével járó ezirányú aggodalmak is teljesen alaptalanok. Az azonban mindenesetre kívánatos volna, hogy a magyar jogalkotó géniusz legkimagaslóbb eredményei a méltán megérdemelt elterjedést érjék ei és nemzetünk kultúréletének mindenki álltai ismert és elismert közkincseivé váljanak. Dr. Arató István. Az eperjesi—miskolci jogászifjúság diákélete0 A kollégiumi ifjúság első évei Eperjes a XVI. században. Az eperjesi gondolatnak egyetemes nemzeti kultúreszmévé alakulása. Az ifjúsági élet művelődéstörténeti, vagy egészen egyszerűen: a történeti vonatkozásainak feltárásához elsősorban ismernünk kell a külső adottságokat, azokat a körülményeket, amelyeknek keretében ez az élet' testet ölt és lebonyolódik. Az eperjesi diákélet kezdeti törekvései egy fejlődésben levő és kulturális igényekkel rendelkező városkában láttak napvilágot. Eperjes már várossá szervezkedése óta, különösen pedig a szabad királyi ') Itészlet szerző sajtó alatt álló munkájából. 133