Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Magyarország vármegyei területi beosztása reformjának szükségszerűsége

Az ország súlyos közgazdasági helyzetét tetézi az a tény, hogy konfigurációs vízrajzunk a Duna-folyanirendszerhez köt bennünket, melynek kereskedélmi forgalma felette vérszegény. Egyedül adminisztratív szempontból van a Dunia-vonamnak egy figyelemreméltó jelentősége és ez az. hogy az ország közepén egy hirtelen kanyarulatot csinál és délre folyik és ott két szigetet alkot, Szent Endrét és Csepelt és az országnak természetes centrumot nyújt. Felette fontos, különösen államfilozófiai tekintetből, hogy az ország centrumában legyen annak székhelye és fővárosa. A centrumból érvényesült legkönnyebben minden irányban s leggyorsabban az állam akarata. Ennek tudatában épített II. Fülöp, a centralizmus vezéralakja, Spanyolország részére Madridban új fővárost, jóllehet az éghajlati viszonyok teljesen alkalmatlanná teszik e helyet, hogy székvárosul szolgáljon. Az európai diplomaták ma is Európa Kaukázusának tekintik Madridot. A Csepel-sziget vidéke, vagyis a mai Budapest volt a monarchia szempontjából a legtermészetesebb központ. Hiszen a csehországi Éger oly távolságban van Budapesttől, mint délkeleten Brassó és északkeleten a galíciai Brodi, minit a délnyugati Innsbruck. Az ország központjának nagy államjogi és stratégiai jelentőségét felismerte már Savoyai Jenő, aki ismételten rámutatott arra, hogy a Habsburg-dinasztia székhelyét át keh tenni Budára és ugyanezt hangoztatta Bismarck s egyenesen sugalmazta azt Ferenc Józsefnek a. königgrátzi ütközet után. Legújabban újra figyelmeztette erre II. Vilmos német császár Ferenc Józsefet, aki azonban a Habsburgok ideológiájában nevelkedvén, császári fantazmagóriák után kapkodott és emellett elejtette természetesen azt, hogy Magyarországot tegye a monarchia súlypontjává. Ezen általános konfigurációs szempontok mellett más körülmények predesztinálták volna Budapestet arra, hogy a nagy monarchia központja legyen. Budapesten és környékén, minden más várossal szemben, sokkal nagyobb mértékben megvannak az építkezési lehetőségek is, hiszen az építésre szükséges anyag mind megvan helyben. Meszet találunk Kőbányán, Promontoron, Sóskúton. A budai hegyek is mészkőből állanak és tetejükön dolomit réteggel vannak bevonva. Megvan tehát az építkezéshez szükséges mész és kőanyag is. De megvan a tégla előállításához szükséges agyag is, hiszen Budapest egyik specialitása a kéJc agyag, amelyből készülnek a híres kékszínű budapesti téglák. Az agyag egyszersmind természetes vízvezetékül is szolgál, mert nem ereszti át a vizet, amely a felső kavicsos rétegen átszivárgott és így természetes szűrőn átszivárogva, a kék agyagig ér, ahol már kitűnő vizű áramlatok folynak. Felette fontos és talán egyedim álló példa, hogy Budapesten van a legtöbb természetes forrás különböző ásványokból. Eddig 18 gyógyforrás van feltárva és ezek racionális befektetés esetén Európa első fürdővárosává tehetnék az ország fővárosát, amely Magyarország konfigurációjából kifolyólag, ezentúl is, államfilozófiai és közgazdasági szempontból a súkyos trianoni békediktátum dacára, kell, hogy az ország természetes központja és székvárosa legyen. * * * 5