Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 9. szám - Nagyközönség és jog

Nagyközönség és jog A régi Romában a pontifexek művelték a jogot. A jogi ismeretek elsajátítása sokáig ennek a zárt testületnek a kiváltsága volt. Kívülállók csak nagy nehézségek árán, vagy egyáltalában nem férhettek hozzá ehhez 2. titkos tudományhoz. A jogtudomány világa ebben az időben egy sajátos, különleges világot jelentett, amely a széles néprétegekkel szemben sokáig meg tudta őrizni a imaga elkülönült jellegét. Nagy haladást tett a világ és a jogtudomány, míg a római jog tizenkéttáblás törvényétől eljutott a mai .időik szociális jogalkotásáig. Ügy látszik azonban, hogy a jog világa régi, szigorú elkülönülését még napjainkig sem tudta teljes egészében levetni magáról. A nagyközönség, amelynek nem tartozik hivatásához a joggal való állandó foglalkozás, részben még ma is bizonyos idegenszerűséggel tekint a jogélet különös és számára talán sokszor érthetetlen jelenségei felé. Ennek a megállapításánál a nagyközönség fogalma alatt nem értünk homogén tömeget. A nagyközönség különböző műveltségi fokon álló különböző csoportjainak megfelelően megállapításunk más-más értelmet nyer, a szerint, hogy melyik ilyen kisebb csoportot tartja szem előtt. Ha a magasabb műveltséget nem szerzett osztályok, a széles néprétegek jogi téren elvárható ismereteinek általában szükséges mértékét fel akarjuk állítani, úgy a jogismeretet kielégítőnek vehetjük, ha az kiterjed az alkotmányjog általános elemeire, az állam jogi berendezésének, a különböző hatóságok feladatának megközelítő ismeretére, azoknak az egyszerű magánjogi jogviszonyoknak a nagyjából való áttekintésére, amelyek az illető egyén vagy társadalmi osztály jogviszonyainak zömét alkotják, végül a leggyakrabban előforduló bűncselekmények terén (nagy vonalakban való tájékozottságra. A szélesebb körű műveltséggél rendelkező középosztálynál természetesen már a jogi kultúra magasabb foka várható el. Magától értetődően itt sem a részletekben való elmélyedésre gondolunk, inkább ellenkezőleg, egy magasabb szempontokból való átfogó szemléletre, a jog szerepének, a jogtudomány feladatának és a jogrend jelentőségének tudatosítására: a nemzeti jogalkotás eredményeinek általános és öntudatos kultúrkinccsé válására. • Míg a fentiek szertint az egyszerűbb képzettségű néposztályok általában véve a jogélet terén is rendelkeznek annyi tájékozottsággal, amennyi — az élethivatás megkívánta szorosabb értelemben vett szákismereteket nem tekintve — másirányú ismereteikkel arányban állónak tekinthető, addig a középosztályról, amelyhez való tartozást tárgyunk szempontjá129