Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 8. szám - A magyar és az autoritárius alkotmány

B) szerinti folyamatok összességét jogszabály-tervezésnek s így a kérdésnek is helyes terminológiával így ikellene hangzania: Tudományos, munika-e a jogszabály-tervezés? Tudományos munkásság alatt pedig magunk is csak sajátos értelmű tudományművelést értünk, vagyis módszeres kutatást és az így nyert új eredmények rendszerezését. Nem tudományos tehát a szó ezen sajátos értelmében a bár a legnagyobb körű, de közlött, másoktól nyert ismeretek birtokában és azok felhasználásával kifejtett szellemi munka. És ha ezek után felvetjük a kérdést, helyes-e Vladár tétele, mely szerint a jogszabálytervezés (előkészítés) tudományos munka, — úgy arra — rebus sic stantibus — mi is csak igennel felelhetünk. Igenlőleg kell pedig felelnünk azért, (mert a Vladár által a jogszabálytervezés (előkészítés) fogalmi körébe vont szellemi folyamatok közül az A) 1. es 2. a legsajátosabb értelemben vett társadalom- esetleg természettudományos tudományművelésit jelentenek s így attól a tudományos jelleg nem tagadható meg. De fel kell vetnünk a kérdést, hogy a sajátos értelmű jogi, az egyéb társadalmi, sőt esetleg még a természettudományok művelese is, bevonható-e helyesen — amint azt Vladár teszi — a jogsziabálytervezés (előkészítés) fogalmi körébe. Ha ugyanis bevonjuk, úgy minden tudományszaknak a művelése, melynek kapcsolata kerül a jogélettel, tekintet nélkül arra, hogy annak művelését egy jogszabálytervező jogász vagy az illetékes szaktudós végzi, jogszabálytervezési (előkészítési) munkának minősül. Az álláspontok közötti különbséget tehát elsősorban az okozza, hogy Vladár egészen önkényesen nagyon tág körben határozta meg a jogszabálytervezés (előkészítés) fogalmi körét akkor, amidőn abba belevonta a jogélettel kapcsolatba kerülő sajátosan tudományművelő tevékenységet is. A jogszabálytervezés (előkészítés) fogalmi körénék ilyen oda nem tartozó szellemi munkaelemek bevonásával történt meghatározása azután szükségképen hamis következmények levonására vezetett. Véleményünk szerint a jogszabálytervezés (előkészítés) fogalmilag csupán ott kezdődik, ahol a szükséges szak- és jogi (jogbölcseleti, jogszociológiai, jogpolitikai, jogtudományi) ismeretek már rendelkezésre állanak és azok a jogszabályi formába öntésnél — a B) szerinti szerkesztésnél — csupán alkalmazásra kerülnek. Ha pedig a jogszafoálytervezés (előkészítés) fogalmi körét a szelllemi munkakör tekintetében ilykép redukáljuk, úgy az elmaradó A) 1. iés 2. szerinti vialóban tudományos működések alapján, már nem állapíthatjuk meg annak tudományos jellegét. Nézzük most a problémát alanyi vonatkozásban, mert más értelmű megállapítás az, ha azt mondjuk, hogy X. vagy Y. jogszabálytervező (előkészítő) jogász tudományos ember, mint- az, hogy a jogszabálytervezési (előkészítési) munka tudományos. Vladár ugyanis a tárgyi értelemben vett szellemi munkafolyamatokat állapítja meg tudományosnak, fejtegetési során azonban átsiklik a munkafolyamatokat végző alanyokra, a jogszabályelőkészítő jogászra s a tudományos minősítést ezeknek a személyes működésere is vonatkoz127