Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Magyarország vármegyei területi beosztása reformjának szükségszerűsége

közművelődési szempontbó'i fontos lett volna, na elértük volna az Adriaitengert, mert a Földközi-tenger partvidékein fejlődött ki Európa civilizációja, ia római és utóbb a renaissance kultúra itt játszódott le, de itt bonyolódott le a tengerentúli kereskedelem is. Velence volt a pénzgazdaság gócpontja és mindennemű közgazdasági élet székhelye. Az Adriaitengert nem biztosíthattuk magunknak, mert idegen ajkú nép ékelődött közbe és azonfelül ott adott Velence, mint nagyhatalom, mely riválist itten nem tűrt. Az ország téhát tengertől elzárva, a űuntt-foiyamrendszerhez tartozik. A Duna folyamnak rendkívül fontos szerepe jut az ország történetében és kultúrájának egyik legfontosabb tényezője. — Figyelemreméltó tény, hogy néhány északi folyó (Poprád, Dunajec) és néhány apró déli folyócska (lamelytík egyenesen az Adriai-tengerbe ömlenek) kivételével az ország egész vízrajza egységes és kivétel nélkül a Duna folyamrendszeréhez tartozik. — A Duna pedig egy félreeső beltengerbe ömlik, mely csekély jelentőséggel bír a közgazdaságra és a kultúrára egyaránt. A Dunán lebonyolított kereskedelem a leggyengébb és össze sem hasonlítható a hasonló, vagy sokkal kisebb európai folyókával, amelyek nyilt tengerbe torkolnak. Hozzájárult még az elszigeteléshez, hogy a Vaskapu-szoros a maga szirtjeivel, amely akadályt az lakkori kor technikája le nem győzhette, egyenesen lehetetlenné tette a kereskedelem lebonyolítását Kelet felé. A Vaskapu tehát súlyos forgalmi akadály voit és érdekes, hogy a kereskedelemmel együtt megállott itt Európa kultúrája is. Nyugat-Európa kultúrája a Vaskapuig terjedt és a Vaskaputól délre eső terület már Bizánctól kapta kultúráját s minden szellemi impulzust. A Duna, ajmeiy nyugatról keletre folyik és mintegy kétezerhatszáz kilométeren át hajózható, tehát összesen olyan hosszú, mint a Rajna, Elba ós Odera együttvéve, a leggyorsabban és legolcsóbban közvetíti a kultúrát Kelet felé. A Duna kijelöli egyenesen az ország kulturális missziójának irányát is, mivel a Duna forrásától torkolatáig, Szuíináig mindössze három fok földrajzi eltérés van, úgy, hogy e kereten belül jutott el legelőször Nyugat civilizációja Kelet feié a Vaskapuig, mert e forgalmi akadályokat csak Széchenyi István energiája tudta eltávolítani és azóta szivárgott át némi nyugati kultúra a Balkán államaira is. Az ország konfigurációja szempontjából nem mondhatjuk ugyan szerencsésnek azt, hogy vizeink kizárólagosan a Dunához tartoznak, mert így a csekély számú hajózható folyóink a Duna révén mind a csekéiy jelentőségű, félreeső Fekete-tengerrel állanak összekötettésben. Vízrajzi konfigurációs egységünk tehát hátrányokat jelent és hátráltatja, igen jelentékenyen közgazdasági fejlődésünket és előmozdította egyúttal kulturális elzártságunkat is. Mennyivel szerencsésebb Németország, vagy piáne Franciaország konfigurációs helyzete, ahol a tekintélyes folyók nagyrésze nyilt tengereikbe ömlik. Egyenesen irígylésreméltó konfigurációja* van Franciaországnak, ahol a Seine és mellékfolyói, a Marne és Aube, továbbá a Loire, Dordogne és Garonne az Atlanti-óceánnal, a Rhone a Földközi-tengerrel és a Meuse, Mosel a Rajna révén az Északi-tengerrel van közvetlen, illetve közvetett összeköttetésben. Franciaország gazdasági ereje és politikai jelentősége és súlya szerencsés területi konfigurációjában rejlik. 4