Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 8. szám - A magyar és az autoritárius alkotmány

szó. Ez a mimika befejezést myer azzal, hogy a jogszabály tervezete elkészül. Vladár a székfoglalója mélyszántású fejtegetései eredményeképen arra a megállapításra juií, hogy ennek a munkának úgy elemeiben, mint egészében is megvannak azok az előfeltételek, amelyek azt a tudományos munka színvonalára emelik. Tudományos munka alatt viszont igaz ismeretek szerzésének és rendszerezésének módszeres munkáját érti. Amidőn a székfoglalónak ezen rövidre fogott lényegi ismertetése után a felvetett problémához egy könyvismertetés keretei között hozzászólni kívánunk, mindenekelőtt utalunk arra, Ihogy a problémával egy tanulmányunkban mellékesen (A (közigazgatás racionalizálása jogelméleti lényege szerint. Miskolci Ev. Jogakadémia Tudományos Értekezéseinek Tára. 37. szám 1937. 43 1.) magunk is foglalkoztunk (11—16. 1.) s örömmel ragadjuk meg az alkalmat ahhoz, hogy a magunk idevonatkozó megálilafpításait a Vladár áililáspoonJtjával egybevethessük s azoknak helyess égé t ellenőrizhessük. Ezen tanulmányunkban elfoglalt álláspontunk azonban a Vladár álláspontjával nem egyezik. Ott ugyanis azt állapítottuk meg, hogy a jogalkotási tevékenység a tudományos kutatások eredményeit csupán felhasználó jogászi munka. Ügy állapítottuk meg, hogy a tudományos eredmények a jogalkotásnál csupán gyakorlati alkalmazásra kerülhetnek, de maguk tudományos eredményeket nem termelnek. A jogalkotást a jogalkalmazással azonos jogászi mesterségnek minősítettük. Ezen adott helyzetünk hozza így most szükségképen magával, hogy ha Vladár álláspontját nem tudjuk magunkévá tenni, úgy kénytelenek vagyunk az ellentétes felfogású kritikus szerepét vállalni. Ezen szögesen ellentétes álláspontok mellett méltán tarthat érdeklődésre az álláspontok közötti különbség okának a felderítése, ami a tulajdonképeni célunk a (könyvismertetéssel. Hogy azonban ezt megtehessük, mindenekelőtt szükségét látjuk annak, hogy a székfoglaló analizálása szerinti egyes szellemi munkafolyamatokra használt terminusz technikuszokkal foglalkozzunk. Vladár ugyanis úgy teszi fel az átfogó kérdést: Tudományos munka-e a „jogszabály-előkészítés ?" A „jogszabály előkészítése" alatt azonban a már ismertetett bifurkációja szerint csupán az A) 1. és 2. szerinti elemző vizsgálódást és átfogó szemlélődést érti (5. 1.) s nem a B) szerinti szerkesztési mozzanatot is, mivel szemben viszont másütt (45. 1.) a B) szerinti szerkesztési munkát is ,,jogsziabály-előkészítés"-nek és pedig a müvelet végső szakának minősíti. A 'tudományos minősültség kérdése ezek szerint nemcsak az A) 1. és 2. szerinti „előkészítési," hanem a B) szerinti szerkesztési szellemi munkafolyamatra is fel van vetve. Ha tehát az A) 1. és 2. szerinti szellemi munkafolyamatok jelzésére megtartjuk az „előkészítési" s a B) szerinti folyamat jelzésére a „szerkesztési" jelzőt, úgy az A) és B) szerinti folyamatok összességére egy megfelelő külön terminusz technikuszt kell alkalmaznunk. Tekintettel pedig arra, hogy a kétféle szellemi munkafolyamat eredményeképen a közhatalom által jogszabállyá tehető tervezet készül, nevezzük az A) és 126