Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 8. szám - A magyar és az autoritárius alkotmány

s^eimiponjtból is magúinkévá tegyük azt az eszmét, vagy intézményt, amelyet ibizonyos állampolitikai megfontolás alapján át akarunk venni. Ez pedig a magyar és az autoritárius alkotmány (kérdésében azt jeleníti, hogy adott esetben, ha annak szüksége mutatkozik, bizonyos autoritárius elveket is beépíthetünk a magyar alkotmányjogba. Csak a magyar aspirációik, a magyar szellem és a magyar állameszme érdekeinek megfelelően kell azoikat módosítanunk s ezáltal a sajátunkká tennünk. Mert a koreszme ellen hadakozni nem okos dolog, mert nem vezet célhoz. Hiszen 1848-ban is meghódolt Werbőczy szelleme a francia forradalom koreszméje előtt. A francia forradalom eszmevilága is átadhatja helyét új gondolatoknak. Csak ennek az új gondolatvilágnak is szolgálnia kell a magyar jövőt. KÖNYVSZEMLE Dr. Vladár Gábor: Tudományos munka-e a jogszabály-előkészítés. Székfoglaló előadás a Magyar Tudományos Akadémián. Különlenyomat a Budapesti Szemle 1939. évi okt-nov. füzetéből. 45 1. Vladár Gábor tudományos akadémiai székfoglaló értekezésében a jogszabály alkotását célzó szellemi működést két részre bontja s megkülönbözteti abban A) az előkészítő és B) a szerkesztési szakot. Az előkészítő szakban ismét további két mozzanatot különböztet meg és pedig 1. a konkrét jogalkotás kérdése körébe tartozó elemző vizsgálódást s 2. a (konkrét jogalkotás körén felülemelkedő átfogó szemlélődést. Az elemző vizsgálódás a szabályozandó életviszonyokat kitevő valóságos tényeket, az ezen tényeket előidéző okokat, tehát az okozati összefüggéseket, azután a társadalompolitikailag kívánatos állapotot, mint elérendő célt s az ehhez vezető jogi és egyéb eszközöket kutatja, — az átfogó szemlélődés pedig mindezeket a megismeréseket a nemzeti és erkölcsi szemlélet világánál vizsgálva értékeli. A szerkesztési szakban viszont az így kialakult gondolattartalmai. jogszabályi írásos alakot kapnak, melyben tipikus, esetleg kazuisztikus tényállások és hozzájukfűzött következmények sorakoznak az egész jogrendszer és a .kitűzött közelebbi cél szerinti vezető gondolatnak megfelelőiéig és logikus elrendezésben. A székfoglaló tárgya — Vladár önmegállapítása szerint — annak eldöntése, hogy az írott jog körébe tartozó jogszabály megalkotását előkészítő az a szellemi munka, mely az írott jogszabályt tartalmilag és formailag kialakítja s lehetővé teszi, hogy a jogalkotó hatalomnak csupán afelől kelljen dönltená, hogy akarja-e azt úgy vagy másként jogszabálynak, — tudományos munka-e? A székfoglaló tárgyának ily értelmű illetékes meghatározása eredményeképen megállapíthatjuk, hogy tulajdoniképen a jogalkotás közhatalommentes szellemi munkájáról, annak értékelő minősítés érői van 125