Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 8. szám - A magyar és az autoritárius alkotmány

ték a magyar alkotmányjogot. Mivel azonban a magyar alkotmány történeti és hajlékony, ha az alkotmány lényegével, annak széliemével nincsenek ellentétben bizonyos elvek, úgy azok beépíthetők a imagyar alkotmányba is. Összehasonlításunk eredménye rtehát abban áll, hogy a magyar alkotmányt az autoritárius hatás azért érinti bizonyos eredménnyel, mert az a magyar alkotmány szellemiséggel ellentétben nincs. Ez az eredmény azonban szükségessé teszi, hogy a magyar alkotmány esetleges ilyen irányú továbbfejlődésének a szempontjait is megvilágítsuk. III. Említettük már, hogy a magyar alkotmány nem lezárt rendszer. Amint a magyarság is, mint nemzet és mint állam is, állandóan fejlődik és alakul, úgy ikell, hogy véle módosuljon alkotmánya is. Hiszen az alkotmány nem öncél, hanem az államalkotó nép akaratkifejezésének jogi formája csupán. Sőt amikor a nemzetet a történelem olyan feladatok elé állítja, hogy csiaík új, a ikornak megfelellő szervezettel képes a történelem parancsolta 'követelményeknek megfelelni, akkor egyenesen szükséges, hogy újabb elemekkel gazdagodjék az alkotmány szervezete is. S nem egyszerű szólam az, amelyet Kaas Albert úgy fejezett ki, hogy minden ikorban, az életbe és a köztudatba átment eszméknek az illető kor alkotmányaiban is vissza kell tükröződniök18). A magyar történelem ezt bizonyítja is és joggal tekinti Apponyi Albert gróf a magyarság egyik főéletelvéinek, hogy ia nyugati típusú civilizációt maradéktalanul veszi át19). Az alkotmányfejlődés tehát elkerülhetetlen és abban a jövő záloga rejlik mindenkor. Az alkotmányfejlődést azonban több tényező irányítja. Legfőképen maga az alkotmány és a korszéllem. Az alkotmány minősége ugyanis már előre jelzi azt laiz irányvonalait, amerre aiz alkotmány fejlődésnek haladnia kell. A korszellem pedig rendszerint érvényesül. A magyar alkotmány fejlődése szempontjából ez kettős normát jelent. Egyrészről azt, hogy a magyar alkotmány szellemében, a magyar sajátosságok megóvása mellett kell, hogy a fejlődés végbemenjen. Másrészről pedig azt fejezi ki, hogy a korszellem hatásától nem lehet, de nem is szabad alkotmányunkat megvédeni, mert ez csak elsorvasztásához vezetne. A magyar alkotmány ezeréves fejlődése is ilyen úton vezet. Nem is kívánunk itt részleteiben hivatkozni a történeti példákra. Tény ugyanis, hogy a magyar alkotmány és jogifejlődés, valamint a társadalmi evolúció állandóan a nyugati kultúrák hatása alatt állott. S nehéz feladata volt úgyszólván mindenkor aiz áthasonMs problémája20'). Az áthasonítás 'kérdésévé! azonban elérkeztünk, a recepció veszélyei lélhárításának szempontjaihoz is. Mert arra már a bevezetésünkben utaltunk, hogy a recepció hatása nem lesz kívánatos akkor, ha a népek és az államok természetes választóvonalait nem veszi figyelembe. Az áthasonítás pedig épen annak az eszköze, hogy szellemi, népi és történeti 18) Kaas: id. mű. 21. 1. 19) Apponyi: id. mű. 11. 1. 20) Kaas: id. mű. 109. 1. 124