Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 8. szám - A magyar és az autoritárius alkotmány

A magyar és az auíoritárius alkoímány Irta: Török Béla kir. törvényszéki jegyző. Az a válság, amely az emberiséget a világháború válasz vonalától napjainkig olyan méllyen rendíti meg, jelentkezik tatásaiban az alkotmányjogi élet számára is. Üj mozgalmak keletkeznek, sajátos belső tartalommal, államhatalmi és világnézeti céllal s ha uralomra jutnak, amint ezt már az európai történelem számtalan példával igazolja: új államot és ami minket különösen érdekéi, új alkotmányt építenek ki. S kétségtelen, hogy ezek a mozgalmak, valamint az általuk hangoztatott és megvalósított alkotmányjogi elvek bizonyos hasonlóságot mutatnak. Úgy, hogy talán nem is túlzás, ha a XX. század új alkotmányjogi áramlatának nevezzük ezt a jelenséget. Ha már most összefoglaló nevet akarunk adni ennek az irányzatnak, úgy tálán a legszerencsésebb, ha autoritárius alkotmányáramlatnak nevezzük ezt az alkotmányjogi mozgalmat. Valamennyi ilyen jelenség közös vonása ugyanis, hogy az individulális értelmezésű szabadság gondolata helyébe az összességhez kötött tekintély elvét állítja. Nem vitás ugyan, hogy ennek aiz alkotmányjogi jelenségnek ilyen értelmű meghatározása ma még nem nyugszik teljesen szilárd talajon. De ezzel a kérdéssel nem is óhajtunk jelen dolgozatunk keretében foglalkozni. Most csaik az új alkotmányjogi áramlat és a magyar alkotmány kapcsolatait, valamint egymáshoz való viszonyukat szeretnők vizsgálat tárgyává tenni. Az autoritárius alkotmány fogalmla alatt sem értünk tehát mást, mint 'annak az lalkotmányáramllatnak a kifejezését, amelynek jelenléte nem tagadható. Mert az autoritárius alkotmányáramlat nálunk is jelentkezik. Ami egészen természetes, hiszen egyrészről a magyar alkotmány nem lezárt rendszer, másrészről pedig az alkotmányfejlődést mindig meghatározza a társadalom is. A társadalmakat pedig mindig bizonyos energiák mozgatják, amelyeknek egyik megjelenési formája a korszellem is. Az élet mai irama és az új idők feladatai pedig a magyar társadalmat is fogékonnyá teszik az autoritárizmus szempontjai iránt. Ez a hatás azonban, amely kétségtelen jelek szerint élő valóság, a magyar alkotmányjogi élet egyik (legsúlyosabb, ^problémáját jelenti. Mert a magyar alkotmány annyira áthatotta már gondolkozásmódunIkat, lannyina a nemzet közkincse lett, hogy félretételére, a nemzeti életből'való kikapcsolására nem is gondolhatunk. Viszont tagadhatatlan, 113