Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 7. szám - Az állam hivatása az egyház tanítása szerint

Az állam hivatása az egyház tanítása szerint* I. A püspöki kar megtisztelő megbízásából azt kell kifejtenem, hogy mi az állam hivatása az egyház tanitása szerint. Rövid kérdés, de súlyos feladat. A probléma nagyságát jellemzi, hogy csaknem két évezredes múltja van s koronkint világot mozgató jelentőségre emelkedett; nagy terjedelmét szemlélteti, hogy két síkban, jelesül az elmélet és a gyakorlat síkjában mozog és mind a két síkban kettős gyökérből hajt ki: az elmélet síkján egyrészt a teológiából és a történelemtudományból, másrészt a politika tudományából, a gyakorlat síkján pedig egyrészt az egyházjogból, másrészt a közjogból; egyetemességét érzékelteti az, hogy a földi élet világától a transzcendentális magasságokig terjedő végtelenséget fogja át és benne az embert, is, korlátokat nem ismerő hitével és földi életének ezernyi korlátozásaival. Valóban bátornak kell lennie annak, aki a problémával szemben állva erőtlenséget nem érez. Ha mégis a probléma kifejtésére vállalkozom, erre az a reménység bátorít, hogy mélyen tisztelt hallgatóságom elnéző türelemmel fogadja fejtegetéseimet. II. Már a kérdésnek puszta feltevése is ellentmondást vált ki. Azok, akik az államot öncélnak tekintik, mint Montesquieu, Hegel, Schellirsg, tiltakoztak a kérdés feltevése ellen, mert ha az állam öncél, hivatásáról nem lehet szó, hivatása az, hogy van, hogy legyen, hivatását puszta létezésével betölti; semmiesetre sem lehetséges azonban az, hogy az öncélú állam hivatását valami rajta kívül álló tényező, az egyház vagy más állapítsa meg. Tiltakoznak a kérdés feltevése ellen azok is, akik a totális államra esküsznek. A totális állam — mondanák — mindent felszí, mindent felölel, mindent magában foglal, fogalmilag lehetetlen, hogy valami az államon kívül létezzék, az egyház is tehát az államban van, az államnak részecskéje, a részecske pedig nem határozhatja meg az egésznek a célját, a hivatását. Ha nem is a kérdés feltevése, de a kérdés ilyen feltevése ellen emelne szót a bölcselet, különösen az állambölcselet, a politika. Szerintük csak spekulatív ész állapíthatja meg az állam célját, hivatását, és felvonulna tanuságtételre az államcél-elméletek hosszú sora. *) Előadatott az 1940. évi április havában Budapesten tartott evangélikus lelkészi konferencián. 97