Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A büntetőjog és a büntető eljárásjog alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

rűsítése tárffvában14), egyszerűsítik a perorvoslati eljárást15). Végül az itt 6. alatt említett törvény az állami rend elleni legsúlyosabb bűncselekmények eseteiben rendszeresítik a törvényszéki ötös tanácsok intézményét és szabályozzák az azok előtt folyó eljárást. Ha az itt felemlített intézmények és intézkedések közül egyikmásik a bűnvádi eljárásjog alapelvei szempontjából nem is állja meg teljesen a kritikát, mégis megállapítható, hogy legtöbbjük a gyakorlati életben jól bevált és a hozzájuk fűzött reményeket valóra is váltotta, a büntető perek megrövidítését és gyorsabb elintézését lehetővé tette. IV. Rövid áttekintésünk befejezéseként néhány olyan, a világháború után közreadott irodalmi termékre óhajtanánk itt reámutatni, amely a most visszakerült Felvidék jogászainak a Csonka-Magyarország büntetőjogi joganyagában való tájékozódását megkönnyítheti. Jelezzük, hogy célunk nem az irodalom kimerítő felsorakoztatása, hanem hogy éppen csak néhány rendszeres munkára és a legfontosabb törvényszövegkiadásokra akarnánk itt utalni. Az anyagi büntetőjog terén rendszeres munkákkal gazdagították irodalmunkat Angyal Pál, akinek a Magyar Büntetőjog Tankönyve című és az anyagi büntetőjog általános részét tárgyazó műve harmadik kiadásban 1920-ban jelent meg; ugyancsak ő dolgozta fel monografikus alapossággal a büntetőjog különös részét, a különös rész egy-egy fejezetét külön kötetben; ebből a kézikönyvből 1938 végéig 15 kötet jelent meg. Finkey Ferenc az 1914-ben 4. kiadásban megjelent Tankönyvéhez 1923-ban Toldalék-kötetet írt. Heller Eriknek büntetőjogi Tankönyve, amely az általános részt tárgyazza, két kötetben 1931. és 1937-ben jelent meg. Irk Albertnek Büntetőjoga, az általános rész immár második kiadásban, 1933-ban jelent meg. Végül Szerzőnek az általános részt tárgyazó Tankönyve 1936-ban hagyta el a sajtót. Az anyagi büntetőjogunkat tárgyazó törvényeket rendszeres összeállításban adták közre rövidebbre fogva Angyal Pál és Rácz György, ellenben a szöveget jegyzetekkel ellátva és a bírói gyakorlatot ismertetve Angyal Pál és Isaák Gyula. Bűnvádi eljárásjogunkat rövidebb tankönyvekben összefoglalva Auer György, valamint Irk Albert adták közre. Részletesebb kommentárban dolgozták azt fel több kötetben Auer György és Mendelényi László A bűnvádi eljárási jog címen. Az újabb törvényekkel kiegészített törvényszöveget Angyal Pál, Bertl Emil és Jenes Árpád, ellenben ezt jegyzetekkel és a bírói gyakorlat eredményeivel is ellátva Angyal Pál és Isaák Gyula adták ki. Végül utalunk arra, hogy az anyagi és eljárásjogi büntetőbírósági gyakorlatnak leggazdagabb forrását képezi irodalmunkban az Angyal Pál, Degré Miklós és Zehery Lajos által két vaskos kötetben 1927-ben Anyagi és alaki büntetőjog címen közreadott munkálat. ,4) Lásd az 1930. évi 34. t. c. 112—113. §-át. 15) Lásd az 1928. évi 10. t. c. 28—33. §-át és az 1930. évi 34. t. c. 115—116. és 122. §-át. 49