Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A büntetőjog és a büntető eljárásjog alakulása a volt cseh megszállt területen 1918-tól 1938-ig

A büntetőjog és a büntető eljárásjog alakulása a volt cseh megszállt területen 1918*tól 1938.-igIrta: Timcsák Albin Géza dr. feledi kir. járásbíró A cseh-szlovák törvényhozás általános jellege a jogszabályok egységesítésére irányuló törekvés volt. Mint köztudomású, a cseh-szlovák állam egyik részében (Csehés Morvaországban, valamint Sziléziában) a régi osztrák jogszabályÖK, másik részében (Szlovákia és Kárpátalja, — tehát a Felvidék területén) a régi magyar jogszabályok voltak érvényben. Ezt a kettős jogrendszert vette át megalakulásakor a cseh-szlovák állam. Hogy ez a jogi dualizmus kiküszöböltessék, a cseh-szlovák állam eentralisztikus törekvései a kettős jogrendszert egységesíteni iparkodtak. 1918-tól a cseh-szlovák nemzetgyűlés az új törvények nagy sokaságát hozta meg minden téren, különösképen a büntetőjog terén is. Dacára annak a magyar BT'K és KBTK, valamint a Bp., moveliizált formában bár, de nagyjában érvényben maradt. 1938. nov. 2-ig a csehszlovák büntetőtörvénykönyv és bűnvádi eljárás még törvénytervezet formájában sem volt egészen készen. Az 1918-tól meghozott büntetőjogi rendelkezéseket tartalmazó törvények, illetve novellák elég mélyreható változásokat hoztak létre a Felvidéken érvényben lévő jogszabályokban. Megemlítendő, hogy a csehszlovák törvényhozás egységesítő munkája nagyobbára abból állt, hogy a régi osztrák jogrendszert egyes módosításokkal, — amelyeknél több helyen a Felvidéken érvényben lévő régi magyar jogszabályokat is figyelembe vették, — behozta a Felvidék, illetve Szlovákia és Kárpátalja területére. Az egész jogrendszer szelleme mindig sokkal közelebb volt az osztrák, mint a magyar jogrendszerhez. Ezt különösen a készülő törvénytervezetek, mint pl. a cseh-szlovák polgári perrendtartás tervezete, mutatják. 50