Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A büntetőjog és a büntető eljárásjog alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

III. Másik feladatunk az, hogy a büntető eljárásjogunkban a jelzett időszakban beállott legfontosabb változásokról is beszámoljunk. Törvényhozásunk a világháború befejezése óta büntető eljárásjogi téren számos fontos törvényt alkotott meg, amely joganyagot azonban még számos rendelet is kiegészít. A legfontosabb törvények a következők: 1. az 1920. évi 39. t. c. a rögtönbíráskodás kiterjesztéséről; 2. az 1921. évi 29. t. c. a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről; 3. az 1928. évi 10. t. c. a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról; 4. az 1930. évi 34. t. c. a törvénykezés egyszerűsítéséről; 5. az 1937. évi 18. t. c. a területenkívüliséggel és a személyes mentességgel kapcsolatos eljárási szabályokról; 6. az 1938. évi 16. t. c.5) az állami rend megóvása végett szükséges büntetőjogi rendelkezésekről. Az 1. és 5. alatt felsorakoztatott törvényeknek tartalmát már címük jelzi. A többi törvény főként azt a célt szolgálja, hogy a világháborút követőleg a kriminalitásban jelentkező óriási emelkedés munkaterhével küzködő bíróságok helyzetét megkönnyítse és lehetővé tegye a büntetőperek óriási mértékben megnőtt számának gyorsabb elintézését. E célból — egyéb intézkedések mellett — egyszerűsítik a nyomozási és a vizsgálati eljárást6), lehetővé teszik a vádirat mellőzését7), halmazat esetében lehetővé teszik a lényegtelen bűncselekményeket illetően a vádemelés mellőzését8), korlátozzák a vádirat elleni kifogásokat9), kötelezővé teszik az ügyvédi képviseletet a magánvád és a magánjogi igény tekintetében10'), megteremtik a törvényszéki egyesbírói intézményt11), lehetővé teszik a törvényszéki egyesbíró által elbírálandó ügynek a törvényszék székhelyén kívül levő járásbíróság által való elbírálását12), egyszerűsítik a főtárgyaiásnak elnapolását és félbeszakítását13), intézkednek a főtárgyalási jegyzőkönyveknek és az ítéleteknek egysze5) Fontos, de csakis kihágási eljárásjogi intézkedéseket tartalmaz az 1938. évi 3. t. c. a rendőri büntetőbíráskodás körébe utalt egyes kihágások tettenért elkövetőinek a helyszínen való megbírságolásáról. 6) Lásd az 1921. évi 29. t. c. 5—7. §-át, az 1930. évi 34. t. c. 107—108. §-át. 7) Lásd az 1930. évi 34. t. c. 107. §-át. s) Lásd az 1930. évi. 34. t. c. 105. §-át. 9) Lásd az 1921. évi. 29. t. c. 10. §-át és az 1930. évi 34. t. c. 111. §-át. 10) Lásd az 1930. évi 34. t. c. 104. §-át. X1) Lásd az 1921. évi 29. t. c. 3—4. és 11. §-át és az 1930. évi 34. t. c. 101. §-át. 12) Lásd az 1930. évi 34. t. c. 110. §-át. 13j Lásd az 1930. évi 34. t. c. 114. §-ál. 48