Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 7-9. szám - Két kriminálpolitikai dolgozat

amint láttuk, reájuk kriminális téren hátrányos következményekkel jár. Tehát oda kell hatni, hogy ezen kriminogén tényezők érvényesülése minél szűkebb körre szoríttassák, hogy minél kisebb mértékben alkalmaztassák az ilyen munkaerő főként a gyáriparban. Viszont miután ez a követelés teljességében nem igen valósítható meg, úgy legalább hassunk oda, hogy az ott alkalmazott ilyen egyének lehetőleg ne kerülhessenek egykönnyen olyan helyzetbe, ahol a jövedelmüknek esetleg egy részét káros morális hatással járó célokra fordíthassák (például egyes mozi előadások, ponyvairodalom, kalandorregények, stb.). Persze a bajt csirájában csak akkor tudnók igazán orvosolni, ha azoknak a családoknak a megélhetését, amelynek köréből fiatalkorúak és nők exisztenciális okokból ilyen morálisan káros lehetőségek mellett munkát vállalni kényszerülnek, kizárólag a családfő munkája révén sikerülne biztosítani. A nők közül főleg a családalapításkor munkavállalásra kényszerülők lesznek kriminális veszélynek kitéve nemcsak a munkásosztály sorában; a középosztály gyermekei szintén arra fognak kényszerülni, hogy hasonló veszélyekkel nézzenek szembe. Gyökeres javulást, a békeállapotoknak annyira-mennyire való megközelítését csak a gazdasági viszonyok megjavulásától remélhetjük. Addig azonban — egyik-másik viszonylatban — csökkenthetné a bajokat például a már említett álláshalmozás megszüntetése is. Viszont azonban tudatában kell lennünk annak is, hogy a női munkaerő gyáriparban való foglalkoztatásának további megszorítása, a nők foglalkoztatásának nagyobb hiánya következtében, a prostitúció esélyeinek kedvez. A fiatalabb korban levőket az ilyen és hasonló veszélyekkel szemben az árvák védelmének és az árvaházügyek javítása által tudnók eredményesebben megvédeni. Tudatában kell azonban lennünk annak is, hogy az e téren kölcsönösen szembenálló kriminogén tényezők közepette megtalálni a helyes megoldást, egyike a legnehezebb kriminalpolitikai feladatoknak. Ilyen ellentétesen ható kriminogén tényezők lesznek például, hogy a munkaalkalmak csökkenése a családot alapító nőkkel szemben a házasságkötések számát fogja apasztani, viszont — amint láttuk — a házasságikötések hátrányos alakulása emeli a bűnözők számát. 11. A legkevésbbé kielégítő eredmé iyeket mutatja büntető igazságszolgáltatásunk a visszaesők, a megrögzött bűntettesek ellen folytatott küzdelem terén. A problémának különös jelentőséget ad az a tény is, hogy a visszaesők része az összes elítélteknek a sorában hazánkban évről-évre különösen erősen emelkedik. A számok nálunk a következő emelkedést mutatják: A megelőzőleg háromszor- Ezeknek százalékos 100,000 12 éven nál többször büntetve volt része az összes el- felüli egyénre esett elitélteknek abszolút száma ítéltek sorában ilyen elitélt 1921 207 0.6 4 1926 893 2.2 14 1931 1,815 4.1 28 1936 3,856 7.2 58 1937 4,271 8.2 65 369