Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 7-9. szám - Két kriminálpolitikai dolgozat

Budapesten fejlettebi) rendészeti és szociális gondozás az itteni krimina­litást kissé leszorítja; viszont ezen gondozás kisebb mértéke a megyei városokban az ottani kriminalitást már nem csökkenti annyira; míg a kis községek szociális gondozásának még kisebb foka — egyéb krimino­gén tényezők hatása ellenére — hátrányosan befolyásolja ezek kriminali­tásának mértékét. A város és vidék szociális gondozásának kellő összhangba hozatala, az állami rendészeti és kriminálpolitikai preventív intézkedéseknek a kisebb lakosságú helyekre való intenzívebb kiterjesztése volnának azok a legsürgősebb teendők, amelyeknek a segítségével nálunk főleg a kis­községek elég magas kriminalitására lehetne rendkívül kedvező hatást gyakorolni. A műveltségi viszonyok javítása, amely a lakosságot fegyel­mezettebbé, a jogi intézményekkel és jogszabályokkal ismerősebbé, a jog­ban járatosabbakká, de egyben kötelességtudóbbá is teszi, bizonyos mér­tékig szintén mérséklő hatást váltana ki kriminális téren. Az ipari gócpontok decentralizációjától kedvező hatást azonban csak akkor várhatunk, ha ezzel karöltve járna a kisebb, gyáripart nyerő köz­ségeknek megfelelő közbiztonsági intézményekkel, állami rendőrséggel, vagy csendőrséggel, stb. való ellátása. 5. A családi állapot kriminogén hatása tekintetében a legutóbbi évek tanúsága az, hogy amíg a házasoknak a kriminalifása mindenkor alatta marad az egész népesség átlagos bűnözésének, addig a nem-házasok, a nőtlenek és hajadonok bűnözési arányszáma rendszerint körülbelül 50%-kal magasabb az átlagnál. Ezzel azután adva is van a kriminálpoli­tikai szempont, az nevezetesen, hogy igyekezzünk a házasságkötések szá­mának kedvező befolyásolása által arra, hogy mentől nagyobb legyen a kisebb kriminalitású házasok része a lakosságban. A kriminálpolitikai szempontok tehát e téren meglehetősen össze­vágnak a népesedéspolitikai szempontokkal. Ha sikerül a házasságköté­sek számát emelni a házasságkötések megkönnyítése által, úgy közvetve a bűnözés aránya esni fog. A legtöbb e helyütt szerephez jutó eszköz ma már közhelyt képez, mégis néhányra rá óhajtunk mutatni. A házasság megkötését könnyítené meg és a családalapítási hajlamot fokozná minden olyan intézkedés, amely a fiatalabb korban lévőknek megkönnyítené ön­álló exisztenciájuk megalapítását; az olyan sokat kárhoztatott álláshal­mozások radikális megszüntetése itt is jótékony hatást váltana ki; a csa­ládalapítást megkönnyíthetné azután olyan állami kölcsön, amelynek visszafizetése megfelelő gyermekáldás esetén egészben, vagy esetleg rész­ben elengedhetővé válna. Minthogy a többgyermekes egyén inkább tartja magát távol krimi­nális megnyilatkozásoktól, mert hiszen tudatában van annak, hogy bű­nözése esetén ennek következményeit családja is megérzi és viseli, és ép­pen az övéi iránti ragaszkodása tartja vissza ezeket meggondolatlan lé­pésektől és büntetendő cselekmények elkövetésétől, a gyermeklétszám csökkenésével karöltve rendszerint emelkedik a kriminalitás is. Tehát a többgyermekeseknek például az adózásban való kímélése, a gyermek­létszám apadásával karöltve járó progresszív adóztatás, azután a tiszt­viselőknek, egyéb itt szóba jöhető egyéneknek nyújtandó progresszív családi pótlék és hasonló intézkedések mind közvetve a kriminogén 363

Next

/
Thumbnails
Contents