Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 7-9. szám - Két kriminálpolitikai dolgozat

Budapesten fejlettebi) rendészeti és szociális gondozás az itteni kriminalitást kissé leszorítja; viszont ezen gondozás kisebb mértéke a megyei városokban az ottani kriminalitást már nem csökkenti annyira; míg a kis községek szociális gondozásának még kisebb foka — egyéb kriminogén tényezők hatása ellenére — hátrányosan befolyásolja ezek kriminalitásának mértékét. A város és vidék szociális gondozásának kellő összhangba hozatala, az állami rendészeti és kriminálpolitikai preventív intézkedéseknek a kisebb lakosságú helyekre való intenzívebb kiterjesztése volnának azok a legsürgősebb teendők, amelyeknek a segítségével nálunk főleg a kisközségek elég magas kriminalitására lehetne rendkívül kedvező hatást gyakorolni. A műveltségi viszonyok javítása, amely a lakosságot fegyelmezettebbé, a jogi intézményekkel és jogszabályokkal ismerősebbé, a jogban járatosabbakká, de egyben kötelességtudóbbá is teszi, bizonyos mértékig szintén mérséklő hatást váltana ki kriminális téren. Az ipari gócpontok decentralizációjától kedvező hatást azonban csak akkor várhatunk, ha ezzel karöltve járna a kisebb, gyáripart nyerő községeknek megfelelő közbiztonsági intézményekkel, állami rendőrséggel, vagy csendőrséggel, stb. való ellátása. 5. A családi állapot kriminogén hatása tekintetében a legutóbbi évek tanúsága az, hogy amíg a házasoknak a kriminalifása mindenkor alatta marad az egész népesség átlagos bűnözésének, addig a nem-házasok, a nőtlenek és hajadonok bűnözési arányszáma rendszerint körülbelül 50%-kal magasabb az átlagnál. Ezzel azután adva is van a kriminálpolitikai szempont, az nevezetesen, hogy igyekezzünk a házasságkötések számának kedvező befolyásolása által arra, hogy mentől nagyobb legyen a kisebb kriminalitású házasok része a lakosságban. A kriminálpolitikai szempontok tehát e téren meglehetősen összevágnak a népesedéspolitikai szempontokkal. Ha sikerül a házasságkötések számát emelni a házasságkötések megkönnyítése által, úgy közvetve a bűnözés aránya esni fog. A legtöbb e helyütt szerephez jutó eszköz ma már közhelyt képez, mégis néhányra rá óhajtunk mutatni. A házasság megkötését könnyítené meg és a családalapítási hajlamot fokozná minden olyan intézkedés, amely a fiatalabb korban lévőknek megkönnyítené önálló exisztenciájuk megalapítását; az olyan sokat kárhoztatott álláshalmozások radikális megszüntetése itt is jótékony hatást váltana ki; a családalapítást megkönnyíthetné azután olyan állami kölcsön, amelynek visszafizetése megfelelő gyermekáldás esetén egészben, vagy esetleg részben elengedhetővé válna. Minthogy a többgyermekes egyén inkább tartja magát távol kriminális megnyilatkozásoktól, mert hiszen tudatában van annak, hogy bűnözése esetén ennek következményeit családja is megérzi és viseli, és éppen az övéi iránti ragaszkodása tartja vissza ezeket meggondolatlan lépésektől és büntetendő cselekmények elkövetésétől, a gyermeklétszám csökkenésével karöltve rendszerint emelkedik a kriminalitás is. Tehát a többgyermekeseknek például az adózásban való kímélése, a gyermeklétszám apadásával karöltve járó progresszív adóztatás, azután a tisztviselőknek, egyéb itt szóba jöhető egyéneknek nyújtandó progresszív családi pótlék és hasonló intézkedések mind közvetve a kriminogén 363