Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 7-9. szám - Két kriminálpolitikai dolgozat

adórendszer által tudnánk hatni, egyéb tényezők, mint megfelelő szegénygondozás mellett. A nagyobb ipari gócpontok és gyáraik természetszerűen mindenkoron erősen vonzották a munkanélkülieket, mi folyományképpen a munkanélküliek aránylag nagyobb számát és nehezebb boldogulását és megélhetését vonja maga után. A teendő itt elsősorban a gyáripar túlzott centralizációjának az elkerülése és elterelése kisebb helyekre, a jelen bajainak az enyhítése végett pedig a munkaközvetítésnek éppen ezeken a helyeken való fokozottabb felkarolása, esetleg a munkanélkülieknek n>ás helyekre való átterelése lenne. És az állandóan fokozódó iparosodás is számottevően hozzájárul ezen jelenségekhez. A lakásviszonyoknak a városokban való rosszabb színvonala szintén latba esik. Több családnak összezsúfolása, albérlőknek és ágybérlőknek együttlakása erkölcsileg és kriminálaetiológiai szempontból egyaránt hátrányosan esik latba. A kriminálpolitikai célkitűzés kézenfekvő, a törekvés az legyen, hogy ezeken a viszonyokon javítsunk. De egyébként is a kriminálaetiológiai szempontokból e tekintetben rosszabb viszonyokon több irányban segíteni kellene! A nagy városok nagyobb zsúfoltsága, az ott nagyobb számban tartózkodó kriminálisabb elemek, mint a nemházasok, a 20—40 évesek, a férfiak, iparosok és gyári munkások, —• mind olyan tények és körülmények, amelyeken kriminálpolitikai szempontokból kisebb-nagyobb mértékben segíteni vagy legalább is enyhíteni lehetne megfelelő szociálpolitika által. Csak egy példára utalunk. Az ember foglalkozásának kriminogén hatását ma már senki sem vonja kétségbe. A tapasztalat e téren mindenütt az, hogy az ipari foglalkozásúak nagyobb bűnözést mutatnak, mint az egyéb foglalkozásúak. Ha azután ezeknek a kriminalitását még egyéb tényezők is hátrányosan befolyásolják, úgy ez természetesen kriminalitásuk emelkedését fogja maga után vonni, amit azonban annyira-amenynyire ellensúlyozni tudunk az által, hogy például legalább az ipar decentralizálása, kisebb helyekre való terelése, a bűnöző elemek jobb nyilvántartása és bűnözési helyükről való lehető eltávolítása, stb. által a többi kriminogén hátrányos tényezők semlegesítésére törekedünk. A kriminálpolitikai szempontokból kedvezően befolyásolható kriminogén tényezők közé azonban különösen azok tartoznak, amelyek részben preventív, részben pedig a kriminalitást leszorító hatásuk által vannak kedvező befolyással a bűnözőkre. Közismert, hogy a nagy városoknak rendőrségi intézményei mindenütt fejlettebbek, mint a községekben. Ha lehet e téren rangsort felállítani, úgy első helyre a főváros, azután a nagy városok, majd a kisebb városok kerülnek sorra, végezetül pedig a nagy- és kisközségek következnek. Nemcsak a rendőrség, hanem egyéb szociálpolitikai intézmények (patronázs, kórházak, stb.) tekintetében is hasonló a helyzet. Kiesik a magunk elé tűzött keretekből, hogy mindezekre itt részletesen rámutassunk. Azonban az a tény, hogy Budapesten kisebb, ellenben a törvényhatósági városokban nagyobb a kriminalitás, amint ez a fentebb felsorakoztatott: számadatokból nyilvánvalóvá válik, igazolja állításunkat. A 362 \