Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 7-9. szám - Két kriminálpolitikai dolgozat

Mindkettőnél, de elsősorban a napszámosoknál, főként bizonytalan gazdasági-, valamint mindkét kategóriánál elég rossz, alárendelt szociális helyzetüknek tudandó be a kriminalitásból kivett nagy részük; a napszámosoknál rendkívül súlyosan érezteti hatását az a tény is, hogy az ő gazdasági létük úgyszólván az egyik napról a másikra sincsen biztosítva. Ezekből a tényekből azután következetést is vonhatunk az orvoslás tekintetében. Fokozottabb szociális gondozás és, főként a napszámosoknál, az a törekvés, hogy mindazon társadalmi gondozásban részesíttessenek ők is, amelyben a többi munkásrétegek már részesek, e tekintetben rendkívül kedvező hatással volna. Az a kedvezőnek látszó tény, hogy a napszámosok száma nem túlságosan nagy, túlságosan és pedig hátrányosan van ellensúlyozva a felette magas bűnözési arányszámuk által; a legelső, a legsürgősebb lépést e téren talán megfelelőbb hatósági bérmegállapítás képezhetné. 4. A kriminálgeográfiának egyik legérdekesebb fejezete a bűnözésnek a városokban és a vidéken való eltérő volta. A társadalom létének helyétől függően elég eltérő bűnözést találunk nálunk is. A legnagyobb kriminalitást a Budapesten kívüli törvényhatósági jogú városok mutatják fel; ha ezeknek 100.000 12 éven felüli egyénre esett bűnözési arányszámát 100-zal vesszük egyenlőnek, úgy az eltérések a következők: -p J f I a többi thj. I a rnegyei I a 10,000-nél népe- I a többi közP ' | városokban [ városokban | sebb községekben | ségekben az 1925/34. évi átlagban 88 100 86 74 80 az 1935/37. évi átlagban 96 100 90 89 91 Az eltéréseket különféle körülmények magyarázzák. A városokban nehezebb a létért folytatott küzdelem; a szükségletek nemcsak nehezebben elégíthetők ki (magasabb élelmiszerárak), hanem még meg is nőnek (több szórakozási alkalom); az élet ideges gyorsasága, a társadalmi feszültség, stb. mind fokozzák a kriminalitást. Viszont a városok fejlettebb rendőrségi és népjóléti intézményei jótékonyan hatnak a kriminalitásra4). Ezek a szempontok azután szükségszerűen mutatják, hogy milyen krimináipolitikai intézkedésekkel lehetne ezen a téren kisebb-nagyobb eredményeket elérni. Bár a birtokviszonyoknak fővárosunkbkan és a nagyvárosokban is — sok mindenféle tényezőnek a hatása alatt — szükségképpen másképpen kell alakulniok, mint a vidéken, mégis fővárosunk és a nagyvárosok lakossága még így is rosszabb gazdasági viszonyok közt él, mint a vidéken. Ennek kihatásaként ezek lakossága főként vagyon ellen irányuló nagyobb bűnözést mutat fel, ami ellen helyesebb vagyonmegoszlás propagálása, gyakorlatilag pedig meg leginkább megfelelő progresszív 4) Ezen tényezők vizsgálatával foglalkoztunk hosszasabban: Budapest hatása a kriminalitásra, Statisztikai Közlemények, kiadja Budapest székesfőváros Statiszikai Hivatala, 62. köt. 2. szám, Budapest, 1931. 361