Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 7-9. szám - Két kriminálpolitikai dolgozat

évente tíz billió dollárnál nagyobb összegre rúg1); ha ezek a számok ellenőrizhetetlenek is és túlzottaknak látszanak, mégis biztos, hogy a kriminalitás által úgy a közülettel, mint az egyénnel szemben jelentkező megterhelések mind súlyosabban válnak érezhetővé. És hasonló számításokat végeztek szűkebb körzetben Svájcban is, Bern kantonban régebben, már az 1901—1906. években2); ezek szerint esküdtbírósági bünperre 485.35 egyéb társasbíróság előtt lefolytatott bűnperre . . 276.18 átlagban mindkettőre 439.29 svájci frank (körülbelül 1.20 pengő) bírósági (tanú, szakértődíjak bentfoglalva) és vádhatósági költség esett, amelyekben azonban a büntetésvégrehajtási költségek természetesen nem foglaltattak bent. Bár nem áltat juk magunkat sem azzal, hogy a kriminalitás elleni küzdelem eredményeit így szám szerint értékelni lehetne, sem pedig azzal, hogy talán a kriminálaetiológia kutatásainak az eredményeivel teljes számszerű pontossággal lehetne mintegy kicirkalmazni a kriminalitás elleni teendőket, eljárásunk minden lépését, — mégis meggyőződésünk az, hogy a kriminológiai kutatások mai állása mellett a kriminálpolitikai teendők mérlegelésénél a feltevésekből való elindulás ideje már elmúlt. A kriminálpolitikai elgondolások közt való választásnál az alapot mindig csak a megelőző kriminálaetiológiai megállapítások képezhetik. Távolról sem állítjuk, hogy a kriminálaetiológiának sikerült minden, a bűnözés terén mutatkozott rejtélyt megoldani, a társadalmi életnek rendkívül bonyolult szerkezete még számtalan ilyen megoldatlan kérdést rejteget magában, — mégis ott, ahol sikerült egyik-másik jelenségre, annak rugóira fényt vetni, elsősorban ezekből a felismerésekből3) és tanúságokból el*) Az Északamerikai Egyesült Államoknak ma egyik legkiválóbb büntetőjogásza: Sutherland egyetemi tanár (előbb Chicago, most Bloomington, Indiana) számol be ezekről a becslésekről egyik irányt jelölő munkájában: Principles of Criminology, Chicago, 1934. 21. oldal. 2) Lásd: Kriminalstatistik des Kantons Rern pro 1901—1905, Mitteilungen des Bernischen statistischen Bureaus, Jahrgang 1907, Lieferung II., Bern, 1908. 57. old. 3) Ilyen vizsgálódásokra törekedett Szerző következő dolgozataiban: Kriminalitásunk az 1921—1927. években, Miskolci Jogászélet Könyvtára, 57. füzet, Miskolc, 1929., — Magyarország kriminalitása az 1925—1934. években, különlenyomat a Magyar Statisztikai Szemle 15 (1937.). évf. 8. számából, — A visszaeső bűntettesek kriminalitása és szigorított dologházba való utalásuk, Miskolci Jogászélet Könyvtára, Uj sorozat, 39. füzet, Miskolc, 1938., — A rendőreink elleni merényleteknek bűnügyi aetiologiai okai, különlenyomat a Jogállam 1938. szept.—okt. számából, Budapest, 1938.; továbbá lásd Szerzőnek a Monatsschrift für Kriminalpsychologie und Strafrechtsreform, megjelent előbb Heidelberg, utóbb München, évfolyamaiban 1930 óta megjelent tudósításait a magyar bűnügyi statisztika eredményeiből. A továbbiakban felsorakoztatott bűnözési arányszámok e most jelzett dolgozatokból vannak véve. A számításoknál felhasznált bűnügyi statisztikai abszolút számok a Magyar Statisztikai Évkönyvek vonatkozó köteteiből vannak véve. 359