Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A közigazgatási jog alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

szabályaink. Sajnos azonban mai napig sem tudtuk elérni azt, hogy közszolgálati alkalmazottaink összes jogszabályait egy egységes törvény kimerítően szabályozta volna. Vagyis nincsen szolgálati pragmatikánk. A bírák felelősségéről (1871 : VIII. t. a), az államvasúti szolgálati rendtartásról (1914 :XVII. t. c.), a tanügyi személyzet (1935 : VI. t. c.) és az önkormányzati tisztviselők (1929 : XXX. t. c.) fegyelmi eljárásáról vannak törvényes rendelkezéseink, de az alkalmazottak túlnyomó részének szolgálati jogviszonyairól vagy egyáltalán nincsenek, vagy csak hézagos rendelkezéseink vannak. Azt, hogy állami és önkormányzati tisztviselőként kit lehet alkalmazni, általánosan és a különös kellékeket illetően az 1883 : I. t. c, valamint az ezt kiegészítő és módosító 1934 : I. t. c. állapítja meg. Ezek szerint az alkalmazás általános kellékei: 1. a magyar állampolgárság. 2. az önjogúság, 3. a büntetlen előélet, 4. az erkölcsi kifogástalanságvégül 5. a megfelelő szakképzettség; különös kellékei pedig: 1. fogalmazói szakban a tudori oklevél, 2. bíráknál és ügvészeknél az egységes ügvvédi és bírói vizsga (1913 : LIII. t. c), 3. külügyi tisztviselőknél a külügyi fogalmazói vizsga, 4. a külön szakképzettséghez kötött állásoknál a megkívánt szakképzettség megszerzése, 5. pénztári szaknál a középiskolai érettségi vizsga, 6. számvevőknél az államszámviteltani vizsga, 7. kezelőknél a közép- vagy polgári iskola négv osztályának elvégzése. A közszolgálati alkalmazottakat osztályozva, vannak: tisztviselők (fogalmazási, segéd és kezelő), díjnokok és altisztek. Az állami és önkormányzati alkalmazottak kötelességei: a hűség, az engedelmesség, az erkölcsös élet, a hivatali teendők pontos ellátása, a hivatali titok megőrzése, a szolgálati felsőbbséggel és az alattvalókká! szembeni megfelelő bánásmód, udvariasság a felekkel szemben, végül a székhelyen való lakás. Ha valamely közszolgálati alkalmazott e kötelezettségeknek önszántából nem tesz eleget, vagy a szolgálatra képtelennek mutatkozik, fegyelmi alá vonható. Az állami alkalmazottakra vonatkozó fegyelmi szabályok 1918 előtt keletkeztek, ezekkel tehát itt most nem foglalkozunk. Legfeljebb az 1936 : III. t. c.-et említjük meg, mely lényegtelen módosításokat tartalmaz a bírák és ügyészek fegyelmi eljárásával kapcsolatban. Ellenben gyökeresen megváltoztak az önkormányzati tisztviselők elleni fegyelmi eljárás 1918 előtti szabályai. Az új jogforrás idevonatkozólag is az 1929: XXX. t. c. Nézzük e törvény fontosabb rendelkezéseit. Fegyelmi eljárás indítható az önkormányzati tisztviselő ellen, ha 1 nem, vagy hanyagul teljesíti szolgálatát, 2. ha a tisztviselői állás tekintélye csorbíttatik, vagy ha az illető tiszteletre vagy bizalomra érdemtelenné válik, végül 3. ha a tisztviselő elveszti cselekvőképességét, testi vagy lelki fogyatkozása miatt munkaképességét, vagy egyéb okból kifolyólag munkaképtelenné válik. A fegyelmi eljárás vagy saját kérelemre indul meg, vagy feljelen24 V