Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A közigazgatási jog alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

tésre, vagy a hatóság rendeli el. Ha valaki ellen bűnvádi eljárás helyeztetik folyamatba, a fegyelmi eljárást is meg kell indítani. A községek és megyei város összes alkalmazottai, kivéve a megyei város polgármesterét, főjegyzőjét, tiszti főügyészét és tanácsnokait, az alispán, illetve polgármester fegyelmi hatósága alá tartoznak. Magasabb tisztviselők fegyelmi ügyeiben elsőfokon a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya kompetens eljárni. Az alsóbbfokú tisztviselők ügyeiben másodfokon a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya jár el. A nem alsófokú tisztviselők ügyeiben pedig másodfokon, valamint az alsófokú tisztviselők ügyeiben harmadfokon a „fegyelmi bíróság" jár el. A fegyelmi bíróság elnöke a belügyminiszter. Az elnökön kívül 4 tagja van. A tárgyalás elsőfokon rendszerint, felsőbbfokon pedig mindig írásbeli. Az ítélet vagy marasztaló vagy felmentő. A marasztaló ítélet lehet: l.rosszalás, 2. pénzbüntetés (10—1000 P), 3. az előléptetés megvonása (3—5 évig), 4. a szolgálat alól való felmentés (végelbánás) és végül 5. hivatalvesztés. A rosszalás erkölcsi hatálya egy, a pénzbüntetésé 2, az előléptetés megvonásáé pedig 3 év alatt szűnik meg. A fegyelmi eljárást elrendelő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. A fegyelmi határozat ellen ellenben lehet fellebbezni 15 napon belül. Az állami és önkormányzati alkalmazottak jogai: 1. A tisztviselőket hivatali címük mellett ,,úr" címzés illeti meg. 2. Joguk van továbbá a rangsorhoz, mély a kinevezés ideje szerint igazodik, 3. aztán az 1893 : IV. t. c. által létesített 11 fizetési osztályba való sorozáshoz, 4. az előléptetéshez, 5. a nyugdíjhoz, 6. a szabadsághoz, végül 7. egyéb kisebb jelentőségű kedvezményekhez. A bírák rangsoráról az 1920 : XX. t. c. rendelkezik, mely a bírákat és ügyészeket 6 fizetési csoportba sorozza. Mindazokat, akik a 11 fizetési osztályba vannak sorozva, fizetés, lakáspénz és az arra jogosultakat bizonyos pótlékok illetik meg. így a családi pótlék (1937 : XIII. t. a), a hadi pótlék, a városi tisztviselők pótlékai, a rendőrségi pótdíj, a bírói képesítési pótlék, a főispáni pótlék, a korpótlék (1938 : XXXVII. t. c.) stb. Egyéb kisebb jelentőségű kedvezmények: a fizetési előleg, a vasúti díjkedvezmény, a jutalom, az adómentesség, végül a Pénzintézeti Központ kölcsöne. Lényegesebb változások 1918 óta az említetteken kívül főleg a közszolgálati alkalmazottak nyugdíjügyével kapcsolatosan észlelhetők. Ezért ezt a részt részletesebben tárgyaljuk. Az 1918 előtti nyugdíjtörvényünk az 1912 : LIV. t. c. volt. Ennek rendelkezéseit nagyrészben az 1934: I. t. c. hatályon kívül helyezte s helyettük új jogszabályokat léptetett 25