Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 7-9. szám - Vécsey Tamás. /1839-1939/

lyen hatalmas egyéniségek lehettek azok, akik évtizedeken át sugározták magukból a szeretetet, áldozták föl önmagukat a generációk egész sorának, s állítottak maguknak soha el nem muló emléket Magyarország számos kiválóságának a lelkében is. 1856 augusztus 2-án hagyta el Eperjest Vécsey Tamás s miután a nyarat a Bükk erdőségeiben bolyongta végig, ősszel beiratkozott a budapesti egyetemre, ahol különösen Wenzel és Pauler előadásait hallgatta ambícióval, szorgalommal és nagy érdeklődéssel. Pauler szigorú logikán felépített előadásai mélyen megkapták a tanulásszomjtól gyötört ifjút, de Wenzel kedélyeskedő és könnyen érthető, példálódzó, szerkezeti okok miatt gondolatainak szárnyalását gúzsba nem kötő ú. n. elegáns előadásai, egyenesen magukkal ragadták őt. Wenzel eredeti módon közölte tudományos búvárkodásának az eredményeit hallgatóságával s mintegy gyakorlatilag demonstrálta Cicero jellemző szavait: ,,ius civile docere semper pulchrum fűit." Ez a szép foglalkozás, helyesebben a jogtanítói foglalkozás szépsége Wenzel előadásaina'k hallgatása közben ihlette meg a fiatal Vécsey lelkét s a jogtanári pálya iránti kedvét csak fokozta Wenzel, ki hamar észrevette tanítványának kimagasló képességeit s a fiatal Vécsey Tamást a jogtanári pálya felé terelte. Állandóan buzdította az önálló kutatásra, eredeti forrástanulmányokra és a könyvtárakban való búvárkodásra. A budapesti könyvtárak legszorgalmasabb látogatója, búvára a fiatal Vécsey Tamás lett. Minden szabad idejét könyvei között töltötte annyira, hogy még kedvenc szórakozását, a budai hegyekben való barangolást is elhanyagolta. Hatalmas pártfogója lett Vécsey Tamásnak a tudósi pálya felé való terelésben a híres Fogarassy János, az akadémiai nagy szótár tudós szerkesztője, ki Vécsey Tamás dédatyja iránti hálából is, de meg azért is, mert meggyőződött az ifjú kiválóságáról, ajánló levelekkel látta el kiválóbbnál-kiválóbb tudósokhoz. Fogarassy ugyanis szikszói parasztgyerek volt, kit Vécsey Zsigmond, Tamás dédatyja, az akkori református prédikátor felkarolt és segített iskoláinak elvégzésében. Az arrivált tudós Fogarassy ajánlotta be Vécsey Tamást többek között Wenzelnek és Paulernek, akinek ajánlatára került később báró Eötvös József családjához mint Eötvös Loránd nevelője. Nagy dilemma elé állította az Eötvös-féle nevelői meghívás az akkoriban éppen Németországba készülő Vécsey Tamást. Pauler azt tanácsolta kedvelt tanítványának, hogy a németországi egyetemi tanulmányok helyett válassza inkább Eötvös megtisztelő meghívását, mert sokkal többet tanulhat a tudós, a költő, az európai államférfiú Eötvöstói, kivel éveken át nap-nap mellett együtt lesz, mintha egy-egy — bár kiváló német professzortól nagy ritkán egyegy előadást hallhat. Igaza volt Paulernek, mert felbecsülhetetlen az a hatás, amely Vécsey Tamás fogékony lelkületére az Eötvös családi köréből háramlott. Az ország legkimagaslóbb szellemei fordultak meg Eötvös házában. Az akadémikusok minden ülés után az Eötvös-házban gyűltek össze, akikkel Vécsey Tamás megismerkedett és akik közül nem egynek a figyelmét hívta fel magára a fiatal házi nevelő. Eötvösné valóban ritkán előforduló példaképe volt az eszményi mater familiasnak, ki férjét, gyermekeit és egész házanépét szerette szívének egész melegével, önfeláldozó, meleg szívű anya, a háznak tisztelettel körülvett úrnője 346