Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 6. szám - A vadászati törvény revíziójához

hoz fordult e kérdés tisztázása végett. Thököly felvilágosította öl a trans­mutatio felől s mutatóba egy darab rézzé változott vasat is küldött néki. Az aranycsinálás mesterségével a hatalmasok is megpróbálkoztak, hogy pénzszükségükön enyhítsenek. így a késmárki Laszky Albert, Kés­márk volt hatalmas várura, miután eltékozolta vagyonát, két angliai ka­landort (Johann Dee és Eduárd Kelley) hozatott udvarába, hogy aranyat állítsanak elő, ehelyett azonban e szélhámosok mindenéből kifosztották s nyomorba döntötték. Érdekes Schmotzky András lengyel származású, Iglón letelepült or­gonista alakja, kinek alchimista receptkönyve szintén feltalálható a kés­márk lic. könyvtárában. Ő az alchimia homályos fogalmait magyarázza, az életelixir, bölcsek köve, stb. mibenlétét adja a fémek, kövek, növé­nyeknek egymásra s az emberekre gyakorolt hatását írja le. Könyvének értékes része orvosi vonatkozású, de ebben tapasztalati orvosi tanácsok és misztikus jelek, babona és reális elem tarka összevisszaságban talál­hatók. Más orvosok is folyamodtak természetfeletti erőkhöz, hogy gyó­gyításuk eredményes legyen, így Fröhlich Dávid Késmárkon és Doktor Christian ab Hortis, mindketten alchimisták és mások is. Külön érdekes fejezete a munkának a kincskeresőkről szóló rész. A környékbeli lakosságban szinte kiirthatatlanul élt a hit, hogy a Magas­Tátra bércei kincseket rejtenek és sokféle regényes, babonás útja-módja van annak, hogy valaki hozzájuthasson. A Magas-Novy barlangja falán egy, előttünk megfejthetetlen jel látható bevésve, melyet Győrffy prof. vázlata nyomán közöl a szerző s mely bizonyára kincskeresőknek szol­gált útmutatásul. 2. Das rote Kloster und Fráter Cyprianus, — Lipták másik tanul­mánya is felette érdekes és figyelemreméltó kultúrképet nyújt a Szepes­ség egyik híres kolostoráról, amely közvetlenül a Dunajec partján, az imponáló Koronahegy tövében fekszik. Ma alig néhány fal dacol még a múlandósággal, a templom, néhány cella, az óratorony s a templom régi belső felszereléséből alig maradt más, mint a 15. századbeli fafeszület. A kolostort a Berzeviczy-családból eredő Kokos mester alapította a 14. században, kit bírói ítélet kötelezett arra, hogy tekintélyes pénzbünetésen és kegyhelyekre való zaráiídoklá­son kívül 4000 misét mondasson és hat kolostort alapítson Görgey Fride­ricus lelki üdveért, kit megölt. A kolostort 1330-ban kezdték építeni a karthauziak, kiket Kokos földekkel, birtokokkal ajándékozott meg. Utóbb Nagy Lajos és Hedvig lengyel királynő szőlőket, értékes jogokat ajándékozott nekik s minthogy a halászati jog a barátokat illette a Dunajecen, csakhamar jólét kapott lábra a Vörös Klastromban. A virágzás évei azonban nem soká tartottak, mert a husszita betörések miatt a kolostor sokat szenvedett; a hussziták feldúlták, kirabolták a klastromot, a barátokat kipusztították, a priort fogságba hurcolták. Giskra és Axamith a Vörös Klastrom-beli s a mene­dékkői karthauziakat is rabolták és sarcolták, csak Mátyás idejében vir­radtak rájuk jobb idők, de a reformáció, majd a zavaros politikai viszo­nyok miatt a kolostor teljesen lehanyatlott, a barátok szétszéledtek s az 330

Next

/
Thumbnails
Contents