Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 6. szám - A vadászati törvény revíziójához

épület, ingatlanok magántulajdonná lettek s több mint 100 éven át a Rákóczi-család birtokában voltak. A szatmári béke után a Vörös Klastromban a kamalduliak telepedtek le, kiknek Mattyasovszky nyitrai püspök, az akkori tulajdonos, a kolostort minden tartozékával együtt hagyományozta. A kamalduliak alatt új korszak virradt a kolostorra; renoválták s részben újjáépítették, a templomot olasz festők freskóival díszítették, kórházat, gyógyszertárat, gazdasági épületeket emeltek. Ekkor kapta a kolostor új nevét is: de monte coronae, a vele szemben emelkedő, a Dunajec túlsó partján levő csipkézett szélű hegy után, mely a kettős kereszttel együtt a kolostor címerébe is belekerült. A kamalduli barátok szigorú regulák alatt elvonult, szemlélődő életet folytattak s nagyon hihető, hogy a kolostor magányában titkos tudományokkal, nevezetes alchimiával is foglakoztak, legalább is Schmotzky hivatkozik rájuk alchimiáról szóló könyvében. Különösen kivált közülök sokoldalú tudásával Cyprián fráter, kinek alakja köré monda i« szövődött: „Der fliegendije Minich" nevet adott neki az utókor, bár a jámbor harát sohasem vágyott Ikaros dicsőségére. Mai nyelven őstehetségnek neveznék őt, a sok világot látott, ügyeskedő, mindenhez értő ezermestert, kinek a kolostorban nagy hasznát vették s ki mint orvos, szinte nélkülöz hetetlenné tette magát a környéken. Szegény árva gyerek volt Martin, szerzetesi néven Cyprián, kit a kolostorbeli atyák neveltek fel s ki, miután képességeket árult el, a lőcsei kirurgushoz, J. Michael Hois-hoz adtak, hogy a sebészmesterséget mint rendes inas, majd mint segéd kitanulja s felszabadulván, a kolostorban mint orvos működjék. Vándorévei alatt külföldre került, megfordult Németország több városában, majd súlyos betegségbe esett s bajából az orvosok nem tudták kigyógyítani. Az akkori orvosi eljárásoknál egyszerűbb és természetesebb gyógymódokkal próbálkozott s visszanyerve egészségét, a Vörös klastromban, mint alsóbbrendű szerzetes, egyszerű fráter, sokoldalú tisztséget töltött be; volt borbély, szakács, betegápoló, fürdőmester s a templomi bor betöltéséről is ő gondoskodott. Gyógyította a betegeket a kolostoron kívül is, sőt feljegyezték, hogy egy ízben orvosságokért, melyeket ő készített, 150 Rf. összeget kapott a kolostor. 1766ban kezdte el gyűjteni nagyszabású herbáriumát, mely teljesen ép állapotban ma is megvan a Kárpátegyesület poprádi múzeumában. A 97. lapon többszáz erdei, alpesi, mezei és kerti virágot, növényt őrizett meg, elsősorban a gyógynövényeket, melyeknek nagy ismerője volt s melyeknek gyógyhatását, adagolását gondosan felsorolja. A herbáriumhoz egy ismeretlen nevű barátja distichonokban írt előszöt fűzött, mely dicséri Cyprián képességeit, mint orvosét, ezermesterét, természettudósét, gyógyszerészét, alchimistáét és botanikusét. Jórészt ebből az előszóból lekinthetjük át egészen Cyprián tágas működési körét és sokoldalúságát. Noha a 18. sz. végén a kamalduliak is elhagyták a Vörös Klastromot, a fehér barát emléke nem enyészett el egyhamar a nép lelkében, sőt idők folyamán mondai elemek tapadtak alakjához. Azt mesélték róla, hogy örökké nyugtalan szellemét nem elégítette ki a földön járás, hanem szárnyakat készített s azok segítségével éjnek idején elrepült a Tátra 331