Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 6. szám - A vadászati törvény revíziójához

könyvecskét (Mein Büchel etc), melyben 53 bonyolult kémiai receptet gyűjt össze és az ú. n. Tinctura Rosarum készítésmódját is közli. Ez a folyadék a vele bekent fémeket állítólag arannyá változtatta. Doloviczényi egy drb 1634-ből származó arany dukátot is hagyott a liceum éremgyüjteményének, amely dukátot egy híres adeptus Gusztáv Adolf svéd király részére ólomból állított volna elő s melynek anyagát filozofikus aranynak nevezték. Ez a dukát Németországból Lőcsére került s onnan szerezte meg Doloviczényi magas áron. Doloviczényi, mint kortársai is valamennyien, hitt az elemek átváltoztatásának lehetséges voltában s az okkult tudományokban, ami éppen a felvilágosodás korszakában, az ú. n. Aufklárista szellemi irányok térfoglalása idejében szokatlan jelenség protestáns egyénnél, ki világnézeténél fogva a misztikum iránt kevésbbé fogékony. Még csodálnivalóbb, hogy az évszázadokon át való sikertelen fáradozások és kísérletezések, melyek eredménnyel sohasem jártak, nem szegték kedvét az adeptusoknak az alchimista munkától. Doloviczényt Kriebel Sámuel vezette be a titkos tudományokba, ki k'smárki eredetű, nyugtalan szellemű férfiú volt s ki hányatott élet után Kislomnicon, mint lelkipásztor működött. A titkos tudományok s tiltott társulatok tanainak ismerője. Még inkább tevékenykedett e téren Cornides Dániel, ki Pozsonyban az alchimiával is foglalkozó Bél Mátyás tanítványa volt s ki Rózsakereszt-páholyt is alapított Selmecbánván. E társulat azonban lassanként beleolvadt a szabadkőművességbe, mely mozgalomnak egyik első életrehívója gyanánt a Szepességben Berzeuiczy Gergelyt említik a források. Az alchimista mesterkedések főfészkei azonban a kolostorok voltak, bár III. Honórius pápa a barátokat eltiltotta az efajta működéstől 1219ben. Titokban azonban tovább folyt a Bölcsek Köve és az örök ifjúságot adó Élet-elixir után való kutatás, a Szepességen a karthauziak Lapis Refugiin levő kolostorában, hol az egyik prior, Johann von Siebenbürgen a szerzet egész vagyonát s nemesfém-készletét elprédálta ilyen módon, amiért állásától meg is fosztották. A Lechnitz mellett levő Vörös Klastromban is foglalkoztak alchimiával a karthauzi, majd a kamalduli szerzetesek; különös hírnévre tett szert bizonyos Kasperborovic Márton nevű barát, ki a rend feloszlatása után (1563) külföldre került s Olmützben folytatta alchimista munkáját. A kamalduliak közül a híres ezermester, Fráter Cyprian próbálkozott meg aranycsinálással, de az evangélikus lelkészek közt is akadt híve a titkos tudományoknak, a már említett Kriebelen kívül Bielek Simon hunfalvi prédikátor, Warmusius Ézsaiás s mások is, ami nehezen egyeztethető össze lelkipásztorságuk szellemével. Az elemek átváltozását igazolni látszott a nagy hírességgé vált ú. n. cementvíz Szomolnokon, melyet még Paracelsus is megemlít „De tinctura physicorum" című munkájában. Ez a cementvíz rézszulfátot tartalmazó víz volt, melybe, ha vasat helyeztek, azt feloldotta, a réz pedig mint csapadék kivált belőle. Ezt a jelenséget a Transmutatio bizonyítékának tekintették, mert annak helyes kémiai magyarázatát nem ismerték. A cementvíznek, vagy amint nevezték, szomolnoki vitriolnak híre külföldre is eljutott és Ernő szász herceg 1664-ben Thököly István gróf329